MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1962. november 19.
Napirend: - 1. A megyei főügyész jelentése a polgári ítélkezés törvényességéről és politikai tartalmáról, különös tekintettel a munkajogi és családjogi ítéletekre. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 2–8.
Á családjogi törvény eléggé tágan állapítja meg a követelményeket, mind a bontásnál, mind a gyermekek elhelyezésénél. A törvény csak azt mondja, hogy akkor kell felbontani a házasságot, ha arra alapos ok van. A törvény nem sorolja fel, hogy melyek ezek az okok. A birákon múlik, hogy mely okot, miképpen értékelnek. Tapasztalatuk szerint is hasznos volt a járásbíróságokhoz leadni a házassági bontópereket. Vizsgálatok folytak az egyes megyéknél a házassági bontóperekkel kapcsolatban. Sok furcsaságot találtak. Egyik bíróságon olyan okkal is felbontottak házasságot, mert az asszony piros kalapot viselt, s a férje nem szerette, máshol 8 éves különélés után sem bontották fel a házasságot, stb. Nagyon nehéz megfelelően dönteni a bontó-pereknél, mert a házastársak közötti viszonyt nehéz bizonyítani. Egyrészt a házastársak mindent összehordanak egymásfe^Uc a válás érdekében, oée sré=sz^ kitanitott tanukat hoznak. Viszont a bontóperek következményeként fellépő tartási és elhelyezési, valamint lakás ügyekben teljesen más tényállásról számolnak be. ütervbe van véve, hogy a polgári perrendtartás módosítása során, hogy a házasság felbontásával kapcsolatos összes kérdést egyszerre fog kelleni letárgyalni és dönteni. A jelentésben szó van róla, hogy esetleg sor kerül a megegyezéses válás bizonyos korlátozott formában való bevezetésére. Valóban folyik e téren vita, de egyenlőre nem valószinü, hogy bevezetik, tekintettel a válások nagy számára - mellyel nemzetközi statisztika szerint is az elsők között van Magyarország. A gyermek-tartási pereknél jelentős hányadot tesz ki a házasságon kivüli gyermekek tartása. Itt elkeseredett harc folyik az apák részérul / s sok esetben azért is, mert nincsenek meggyőződve a férfiak, hogy tőlük van a gyermek/. I Gyermek elhelyezési perekben a korábbi helyzethez képes, a legfelső ügyészség döntése alapján változás van, s lassan odáig fejlődik a dolog, hogy az apának csak az a jo&a, hogy fizesse a gyermek-tartást, de akár fiu, akár leány esetében ritkán születik olyan döntés ? hogy az apánál legyen a gyermek. Ebben a vonatkozásban is a legfő ügyészség igyekszik majd a gyakorlatot a normális keretbe tenni. Bel szeretném hivni a figyelaet, hogy a család és egyéb jogi problémák nem szorítkozhatnak csak ügyészségi és birósági szervekre. Ezek elsősorban társadalmi problémák, amelyeknél a párt és társadalmi szerveknek komoly nevelési feladataik vannak. Párt irányításával lehet eredményt elérni. dr. Zalka elvtárs: Az igazság kedvéért és a hely iránti tiszteletből elmondom, hogy a házassági perek eddig is - 1957 óta - járásbírósághoz; a központi kerületi járásbírósághoz tartoztak. S nem a statisztika mutatja, hogy nincs több fellebbezes és elutasitás, mint volt, hanem az élet és az ügyek mutatták meg.
