MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1962. március 26.

Napirend: - 3. Előterjesztés a mezőgazdasági igazgatás átszervezésére és megerősítésére. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 22–34.

Tehát van egy laza dolog, hogy ha akarok vetek, ha nem akarok, nem vet4k, a vezetőséget felelősségre vonni csak a közgyűlésen lehet, állami vonalon nem, tehát rendkivül laza dolog. Másik dolog a szigorú pénzügyi fegyelem, teljes merevség. Véleményem, hogy azért a mi szövetkezeteinknek a fő baja nem az, amit az elvtársak mondanak, hogy nincs megfelelő könyvelés, nem tudják megállapitani, hogy évközben mire mennyi a ráfordítás. Behet vitatkozni, de azt hiszem, hogy ez egy kicsit öncsalás. Ha az ember lemegy a gyakorlati életve, nem tudják megmondani, hogy mennyibe kerül valami. Más lapra tartozik, hogy nem ismerik de ez nem szakember kérdés, Nem szakember kérdés, hogy lelcaszálják-e a lucernát vagy sem? Arra kell a szakember, hogy megmondja: mikor, mennyi takarmány kell az állatnak, ellenőrizze utánna, hogy ugy csinálják-e. Nem tudom pl. hogy az lenne-e az oka, hogy az egyik tsz-ben a tehenek másfél liter tejet adnak, hogy a főkönyvelő nem mutatta ki?, vagy pedig az egyszerű állatgondozó, vagy brigádvezető nem tudta megmondani, hogy az év végéig mennyi lucerna-széna kell. Ez tehát nem túlzottan a megyei szakemberektől függ. Mit tud tenni egy megyei szakember? Nem tud tenni semmit. A mi nagy szakembereinknél az volt, hogy megraktuk a megyét fehérhus-sertásekkel és a fele megdöglött, megfertőzte az eddig egészséges állományt is. Az adott körülményeket nem vették figyelembe. A dolog lényege, hogy azt kell nézni: mi van a mi szövetkezeteinkben. Rossz terveket készitenek most is. Pl. benn volt a töki tsz. elnök, aki elmondta, hogy vele felülvizsgáltattak egy tervet, ahol 40 kh. mák volt betervezve, holdanként 3 q mák terméssel. /Ok is termelnek a szövetkezetben mákot, de csak 50 kg. termett/. Holott semmi előfeltétel nincs, 250.000 Ft. veszteséget terveztek be rögtön, és ez csak a más, hol a többi termény. Ehhez miféle pénzügyi szakember kell, aki nem tudja, hogy a mák milyen növény. Nem tervezték be pl. hogy van-e hozzá munkaerő, stb. A fő kérdés itt az, hogy a tsz-ek reális terveket készitsenek, mert irreális tervre nem lehet reális pénzügyi tervet késziteni. Másik az, hogy a terv megvalósítása min múlik. Azon múlik, hogy időben elvetették-e az őszieket, időben szántottak-e. Megint egyszerű, normális ember kell, aki tudja, hogy a betakarítás után szántani kell, utánna vetni kell a gabonát és nem másképp, mint eddig csinálta. Megnézzük a statisztikát, verjük a mellünket, hogy mennyi a termelési átlag, de állítom, hogy nem termelt többet a közös a műtrágyával, mint annak idején egy jól gazdálkodó egyéni paraszt. Annyival termelünk többet, amennyi műtrágyát rászórtunk a földre. Szerintem ahhoz, hogy időben elvessünk, betakarítsunk és utánna felszántsunk, nem kell különleges képzettségű szakember. Talán 4-5 év múlva odáig jutunk a fejlődésben, hogy egészen más, különleges módszereket kell alkalmazni, de gondolom ennek még nincs itt az ideje, és az egyéni parasztok is elértek 14 q-ás termést gabonából. /Borbás elvtárs közbeszól, hogy a fehérhus-sertéseknél központi szakemberek intézkedtek, nemcsak megyeiek. Továbbá, hogy az 50 éven aluli emberek majdnem 70 %-a eljött a falukból az iparba dolgozni./