MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1961. április 24.

Napirend: - 5. Jelentés a tsz-ek 1960. évi munkájáról, gazdálkodásáról és az 1961. évi mutatókról, valamint a pártpolitikai munka egyes kérdéseiről. (Pártbizottsági ülés anyagának megtárgyalása.) - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 19–40.

- 20 Túlbecsültük erőinkat, továbbá a szövegezésbe is hiba csúszott be, mert a pártértekezleti határozatban ugy volt beirva, hogy általában a 4ooo ft-ot, el kell érni és sajnos a február 25-i PB. határozatban ugy szerepel, hogy mindenhol. Tehát a Pártértekezlet határozata és az 196o. II. 25-i határozat kötött i differenciát meg kell irni a PB. elé kerülő jelentésbe, azzal a megjegyzéssel, hogy nem ez a határozat okozta a terméskieséseket, stb. Borbás elvtár

s: Á tsz-ek csak 2.882 ft-ot értek el. líem mondanám, hogy nem zavarta őket az előirányzat, törekedtek olyan célokra, melyhez lehetőségük és erejűk nem volt. Ezt a Pártért ekezleten is elmondtam. Hprvátfa elvtárs: Amellett maradjunk, hogy a 4ooo ft-os átlag jó volt, nem érte el az egyéni parasztokét. A Pestm. Stat.Hiv. 5ooo ft-os összeget mutatott ki A az egyéni parasztoktól. A háztájiból most nem hoz ki annyit a tsz. paraszt, mint egyéni korában, mert több-féle kulturát termelt, most pedig igyekszik a háztáji földet kukoricával bevetni, - csökkent nála az 1 holdról a hozam. Ezt meg lehet vitatni. Azt javaslom, mondjuk meg, hogy a Pártértekezlet helyes határozatot hozott, a február 25-i nem jól értékelte a helyzetet, de nem ez akadályozta a jobb termés elérését. Nekünk azt a nézetet, amely terjesztette, vagy terjeszti, hogy ez az ismert /előzőleg már beszéltem róla/ problémát okozta, szét kell zúzni, mert a mozgósitást megbénitja. KelsU elytárs: Ki tudná-e valaki számolni, hogy az 1959-ben elért 37o5 ft-os - egy kh-ra eső bruttó termelési érték - ^felemelése 4-4.5oo Ft-ra hány o-os növekedést jelent. A párt 4,9 $-os növelését irta elő a mezőgazdasági termelés értékének. Amennyiben az MB. által előirt FT. összeg 9 belefér a 7-8 $-ba, akkor az MB. célkitűzése toeális volt, ha ez 13-2o fo-ot jelent, akkor irreális. Horváth elvíixa: Ha megnézzük az 1959-ben elért termésátlagokat, megláthatjuk, hogy szövetkezeteink értékben nem termeltek holdanként annyit, mint amennyit termeltek az egyéni parasztok . Búzából a tsz-ek valamivel többet termeltek, kapásokból kevesebbet. $ Jámbor elvtársi 37o5 ft. a megye szövetkezeteinek átlaga volt, több mint fele a megyének nem szövetkezeti terület volt, másrészt a szövetkezeten kivüli parasztoknak a termelése magasabb volt, mint a szövetkezeteknek. Igaz, hogy a tsz-ek loo-15o kg-al több kalászost termeltek, de az egyénieknél mindig 2-3 q-al több kukoricát, zöldséget, stb. termeltek. Ezenkívül az egyéniek kezén volt a szőlőterület jelentős része, ez is növelte az 1 hold szántóra eső hozamot. Másrészt olyan nagy volt az állatsürüség abban az időben, hogy össze sem lehet hasonlítani a szövetkezeti közös állománnyal. Szövetkezeteink hozama különösen tejben az egyéni gazdaságok jó részét nem érte el, amelyett olyan kulturáknalc a termesztése,m#± mint az északi járásokban van, 1 holdról hallatlan mennyiséget elérnek. Igaz, hogy az átlag kiszámításnál ezek a számok eloszlanak. i )