MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1961. január 30.

Napirend: - 1. Jelentés Pest megye egészségügyi helyzetéről, az egészségügyi szervek munkájáról és káderhelyzetéről. - - Jelentés. 32–42.

i I Pest megye egészségügyi helyzetéről, egészségügyi szervek mmnkájáról és káderhelyzetéről. Jelenleg megyénkben a kérházi ágyak száma több mint négyszeresre emelkedett, a t»c.gondozóintézetek megkétszereződtek. 12 szakorvosi rendelőintézet működik 675 orvosi érával ós 60 bölcsődénk van 1784 férőhellyel. Az ellátás színvonalának emelését egyre több szakképzett orvosi segédszemélyzet és kisegitő dolgoz* biztosítja. Magasabb költségvetési tételek, több és korszerűbb műszer, több és hatékonyabb' gyógyszer áll rendelkezésre, mint az előző időszakban bármikor. Az egészségügyi fejlődésnek fenti mutatói meggyőzően bizonyítják azokat a jelentós 'eredményeket,melyeket a szocialista egészségügy építése terén Pest megyében elértünk. Az egészségügy fejlődése azonban nem minden térületen tartott lépést a me^növekedett igényekkel. A megye egész területé-nek nagyfokú iparosodasa ugy szólván az egész megye parasztságának termelőszövetkezetbe valé belépése a biztosítottak számát nagymértékben megemelte. Ennek következtében ma már úgyszólván a megye összlakossága igényjogosult ingyenes egészségügyi ellátásra. Jelentésünket a Politikai Bizottság 1958.II.4.-i, a munkásosztály helyzetével foglalkozó határozata és az 1959•I•13.-i, az egészségügyi ellátásról szóié határozat szabja meg. A P.B. határozata kimondja, hogy "Az egészségügy az egész dolgozé nep ügye. ... a lakoság bevonásával segítsék az\egészségügyi feladatok végrehajtását. Anyagi eszközeikkel is segítsék elő az egészségügy fejlődését. Kisérjék figyelemmel a területük egészségügyi helyzetének alakulását és forditsanak fokozott gondot az egészségügyi dolgozók /különösen az orvosok/ politikai nevelésére." A megye egészségügyi helyzetét e két fontos dokumentum alapján vizsgáltuk meg és készítettük el jelentésünket. ^^ Gyógyító-megelőző ellátás

. Jb^ ''' Kórházak. r^ ^est megye kórházi ellátottsága a többi megyéhez viszonyitva rosszabbá xO.OOO lakosra 17 kórházi ágy jut, ami alig egyharmada a megyék átlagos ágyszámának. A megye területén csak Cegléden, Nagykőrösön és Vácott van korház, valamint Gödöllőn - és a közeljövőben Nagykátán - szülészeti osztály. Ezeken kívül a Megyei Kérház áll rendelkezésünkre. A megye egyéb területe az ország legjobb fővárosi kórházaihoz van csatolva és ugyanolyan arányban részesednek a fővárosi ágyelosztásban, mint a főváros lakói. A kérházi ágyhiány igy nem ott mutatkozik elsősorban,ahol nincs kórház, hanem az általunk ellátott területeken, azok elégtelen ágylétszáma miatt. Mejgyei kórházunk régi elavult épületbon van /nincs központi fűtés, kevés az öltöző, fürdő stb./, mégis igen nagy fejlődést jelent megyénk egészségügyi ellátottságában. Nagy hátránya, hogy gyermek-, ideg-, bőr- és urológiai osztályokkal nem rendelkezik. Ezen osztályok kialakítására helyhiány miatt lehetőségünk nincs. Miután a megye központi kórházának konziliáriusi és továbbképzési feladata van, a hiányzó szakmák területén sem a gyégyitásban, sem az ellenőrzésben és felmérésben ennek következtében eleget tenni nem tud. A kórház felszerelése és személyzeti adottsága magas színvonalú munkát "H-Btosit. Igen jelentősen javult utébbi években a müszerellátás ugy külföldi, mvat hazai műszerekben. Ez nemcsak a betegellátás szinvonaJelentés