MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1961. január 30.

Napirend: - 1. Jelentés Pest megye egészségügyi helyzetéről, az egészségügyi szervek munkájáról és káderhelyzetéről. - - Jelentés. 32–42.

- 2 ­Iának emelése és az orvosok munkafeltételeinek megjavítása szempontjá­ból előnyös közvetlenül, hanem a tudományos munka lehetőségeit is lé­nyegesen javította. A kórház alkalmas arra, hogy vezesse, irányítsa a megye területén lévő valamennyi tanácsi kórház szakmai munkáját, ellen­őrizze azok működését, vezesse a megye gyógyító-megelőző intézményeiben az orvosok képzését és továbbképzését. Ennek a feladatnak vezető kórhás? zunk nem tesz eleget. A vezetés gyengesége miatt a vezető-főorvosok befelé fordulnak. Ellenőrzésük, irányításuk teljesen formális, helyszí­ni kiszállásaikat csak az előírások teljesítése miatt végzik. Kivétel ez alól a fogászati ellátás, ahol a főorvos a megye fogászati problé­máit kézben tartja, szakmailag sok segítséget nyajt és ezzel elérte, hogy egységes elv alakult ki a megyében a fogbetegek ellátásában. A főorvosi kar mellett ma már felnőtt egy igen aktív fiatal, kommunista orvos-gárda, akiknek munkája politikai vonalon már érezteti hatását megyei kórházunkban, de a tudományos munkának is motorjává vált. 3 fi­atal pártonkívüli orvos marxizmus-leninizmus esti egyetemre való be­iskolázása is erősiti ezt a szellemet. Rendelőinté zet ek? *k szakrendelőintézeti hálózat kiépítése az egészségügy fontos feladata, A felszabadulás előtt nagyobb szakrendelcintézetek úgyszólván csak a fővárosban működtek. Pest megyének szakrendelője nem volt, 1950-ben Cegléden és Vácott, napi 73 orvosi munkaórával, 1936-ban 7* 1960-ban 12 működő-rendelőintézetünk volt 673 napi munkaórával. Az épülő aszódi és szobi rendelőintézetekkel a hálózat kiépítése befejeződik, A rende­lőintézeti hálózat megszervezésével megyénk az élen jár. Míg országo­san a 128 járásból 58-ban működik rendelőintézet, a járások 45 %-ban, addig Pest megyében ez az ellátottság jelenleg 85 % és még ez év f o­lyamán 100 %-osá válik. Ez nem azt jelenti,' hogy ezen a téren több tennivalónk nincs. Intézeteink megerősítése legalább olyan feladatot ró ránk, mint azok létrehozása. Alig egynéhány oly-ül intézetünk van, amely a biztosítottak számának növekedésével ós foltozott igényeivel lépést tudott tartani. 1957 óta rendelőintézeteink forgalma 30 %-os emelkedést mutat; a forgalom 800.000-ről 1,200.000-re ugrott. A zsúfoltság megszüntetésére eddig is több intézkedés történt; és van folyamatban jelenleg is. Intézeteink megerősítésének égető problémája a szakorvosok letelepíté­se .Mindenütt lakáshiánnyal küzdünk. Ezek megoldására egyes helyi ta­nácsok nem mutatnak nagy hajlandóságot. Pl, Monoron két orvoslakást is létesítettünk megyei beruházásból, de helyi erőből egyetlen szak­orvost sem telepitettek le. Ennek káros kihatásait a több hónapos ki­esések mutatják egyes szakrendeléseken,Vácott korszerű rendelőintéze­tet létesítettünk, de a régi intézetből kialakított lakások közül egyet Süia kapott orvos., Megyénkben sok jó példa is van /Gyömrő, Nagykőrös/, ahol megoldják az orvos letelepedését. Ez a probléma különösen nagyjelentőségű ma tamikor az egész megye lakossága biztosítottá, válik,- Az intézmények megerősíté­sével tudjuk csak az egészségügyre háramló fokozott feladatokat meg­oldani, illetőleg a körzeti orvosokat tehermentesíteni, A fogászati ellátással külön kell foglalkoznunk, mint megyénk egész­ségügyi ellátottságának legnagyobb hiányosságával- A megye területén napi 198 orvosi munkaórával 33 főállásnak megfelelő orvost, fogászt^ alkalmazunk. Ez azt jelenti, hogy átlagban 24,000 lakosra jut egy fő­állású fogorvos. Ha a számok mögé nézünk, még rosszabb helyzetet ta­lálunk. A legjobb ellátottsága szentendrei járásban 10,500 lakosra -

Next

/
Thumbnails
Contents