MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1960. október 11.

Napirend: - 1. A Ceglédi Járási Pártbizottság jelentése a tsz-mozgalomról, az őszi mezőgazdasági munkákról. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 2–15.

•*- f í" ?,« Nem lehet olyan illúziót elképzelni, hogy valami állami manipulációval a munkásosztály által termelt nemzeti jövedelemből meg fogjátok kapni. Tudomásul kell venni, hogy a munkásosztály által megtermelt nemzeti jövedelemből ebben az évben 7 millió -t kapott a mezőgazdaság és ezt a végtelenségig csinálni nem lehet. Felhívja a figyelmet - amennyiben itt nehézségek vannak - hogy elsősorban saját erőből oldják meg a Tsz-ek, nehogy a munkásság között vissza tetszést váltson ki. Mint mondja: nem arról van szó, hogy semmiféle segítségre nem számíthatnak a Tsz-ek, a becsületesen dolgozó tsz. tagok a zárszámadás után, de ez egészen minimális. Az lenne feladata a Tsz-ek nek szorgalmas munkával, stb. legyen tul a nehézségeken. Borbás Lajos elvtár

s: Elmondja, ho^y véleménye szerint milyen tényezők befolyásolják a sa-gy munkaegység ertékének csökkenését; a bevétel kiesést? - 2,2oo fo^at van a járás területén, ezek teljesítménye a szállításnál nem kielegitő. - rosszul szervezik meg a tsz-ek a saját gépeik kihasználását is, mind a talajmunkáknál, mind a szállításnál, - a tsz-ek órábérben állómunkékra használják a gépállomástól a gépeket, és munkaszervezési hibák miatt hallatlanul alacsory a teljesitméryük, Számítása szerint ezek miatt a ceglédi járás tss-e i-nek kb, 15 millió forint ment el. Ott van pl. a szemes terménynek - kukoricának, a megmunkálására nagyon sok idő megy el a Tsz-ek-ben. Állami gazdaságokban, ahol a gépesítés semmivel sincs jobb állapotban, mint a tsz-ek-nél, 58-59-es adatok szerint 1 q. szemes kukorica megtermelésére 7-8 munkaóra kell. Véleménye szerint az egyes termények megtermelésére vonatkozó normáknak olyanoknak kell lenni, aminek teljesítéséért küzdeni kelljen, - itt is sok millió forint elúszik. Az időjárás következményeként is kb. lo millió ft. kárfc lehet számítani, de a döntő:a munkaszervezésben, a gépek, fogatok elégtelen kihasználásában XEfcfc igen sok a probléma. Az egész problémát illetően: addig nem is lesz rend, acfiLg nem tudjuljtoebíztositani magunkat, amíg a jelenlegi tervezési és számviteli rendszert meg nem változtatjuk. Ügy kell megváltoztatni, hogy minden termékre, és állattenyésztési ágazatra, stb, meg kell tervezni a munkabért, munkaegységet, meg kell tervezni az anyagot, meg kell tervezni a segsdüzemági foglalkoztatást /gépek, fogatok/ és végül az általános költségeket és ezt ugy kell bontani, hogy minden alapegység vezető stb. kapja kézbe. Ezt lehet havonta értékelni, nem lennénk az év végén kész helyzet elé állítva, hogy ennyi-meg ennyi pénz folyt be. Év közben havonta lehet ellenőrizni a gazdálkodást. Ezt a rendszert alkalmazzák az összes népidemokratlfckus országokban, ezt alkalmazták állami ^zdasági vonalon is és mindaddig, mig ezt nem vezették be, óriási veszteségek voltak. Véleménye szerint tehát meg kell változtatni a Tsz-ek számviteli rendszerét - Babinszki erre utalt is, hogy meg van a lehetőség a kettős könyvvitel bevezetésére, Állattenyésztésre vonatkozóan: akkor jövedelmező az állattenyésztés, ha van megfelelő mennyiségű takarmány, legyenek az állattenyésztéshez értő emberek, ki legyenek dolgozva a tartás és tenyésztés technikai kérdései, mert a munkaráfordításnál és az anyag normáknál is sok elfolyik, Takarmánynormákat rendkívül indokoltnak tartaná átdolgozni. k