MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1960. március 7.

Napirend: - 2. Jelentés Cegléd város politikai, gazdasági és kulturális helyzetéről, a tsz-ek megszilárdításáról. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 9–15.

nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a járás községeiben jó er dmények születtek, - hogy a járás Tsz. járássá szerveződött. Véleménye, hogy ezt a tényt az átdolgozandó határozatban rögziteni kellene. Tapasztalata, hogy az előző évekhez képest a város és a járás kapcsolata teljesen normálisan és helyesen alakul, a kölcsönös segitség egyre inkább megnyilvánul. Helyesnek tartaná ezt a tényt is határozatban rögzíteni, annál is inkább mert ez a helyes politikai légkor kihatott a város és járás munkájára. Kifogásolja, hogy nem elég problémásán veti fel a jelentés a politikai munkát, bár véleménye szerint minden ok^k meg van a ceglédi elvtársaknak a bizakodásra, de látni kell, hogy Cegléd város és környéke politikai szempontból roppant nehéz hely és^a következő időkben is nehéz lesz. Ugyanis jellegzetesen alföldi város, ahol az osztály-ellentétek nagyon elesek voltak: egyik oldalon a nagy gazdagság, másik oldalon a kizsákmányolás állati formái. Az átszervezés következtében olyan helyzet alakult ki, hogy bekerültek a tsz-ek-be az elnyomott, kizsákmányolt cselédek, a maguk mérhetetlen keserűségével, revane vágyával és bekerültek a volt kizsákmányolók is, nagyon kell vigyázni, 'nehogy a két szél sőség között probléma adódjon. Felhivja a ceglédi elvtársak figyelmét, hogy a politikai munkát ugy végezzék, olyan párt befolyást érjenek el, hogy ne üthesse fel fejét a harc, mert zavart okozhat Cegléden is, de kihathat a környező községekre, sőt máshol is, A jelentésből hiányzik ez a probléma, nem elemzi azt a helyzetet, amely a történelem során kialakult és amelynek figyelembevételével kell végezni a mindennapi politikai munkát. Helyesnek tartaná ezt a tényt is rögziteni a határozatban. Összefoglalva véleménye, hogy a VB-nek a kidolgozandó határozatban általában értékelnie kellene a Cegléden dolgozó elvtársak munkáját, eredményeiket, és rámutatni azokra a fő politikai problémákra, amelyekre az ott dolgozó elvtársaknak állandóan figyelemmel kell lenni . Jámbor elvtárs: Elmondja, hogy elsőként a Házi elvtárs által felvetett problémát akartai szóvá-tenni. Másik: ismeretei alapján megállapítható - a munka és az eredmények alapján - hogy jelenleg stabilnak mondható a politikai, állami vezetés a városban , nincsenek meg azok az ellentétek, amelyek korábban tapasztalhatók voltak, Ezt a városi PB, szempontjából nagyon pozitivnak kell értékelni, Tsz-ek-ről: a táblázatokból kitűnik, hopy már eleve a ceglédi városi Tsz-ek külterjes gazdálkodásra vannak kesztetve - legalábbis jelentős részük. A belterjesség megvalósulásának alapvető akadálya a Tsz-ek munka-erő hiánya. A tsz-ek-ben átlag 9 kh. jut 1 tagra, és ha azt számítjuk, hogy több, mint 2ooo kh, szőlő felett is rendelkeznek - melyet felszorozva kell nézni - akkor még nagyobb problémát okoz a munkaerő hiány. Pl, a tagok mintegy 55-6o %-a fog a növénytermesztésben, stb. dolgozni ezekre a tagokra 16-18 kh. jut és ez már mutatja, hogy a gépesités jelenlegi színvonala mellett Cegléd városban néhány évig még nem lehet a szükségletnek megfelelő belterjes gazdálkodást folytatni. A probléma ott van, hogy 1 tsz. családra l.o9 tag jut, vagyis 1 család 1 tagot jelent, holott ez korábban nem igy volt, mert az egyéni gazdaságban dolgozott az egész család, Pontos és alapvető feladat a családtagok mozgósítása a közös munkára. 3 Tsz. van a városban, ahol 16-17 kh. jut 1 családra. Ha levonjuk az állattenyésztésben dolgozókat, és, felszorozzuk a szőlő, gyümölcs területet, akkor 3o kh, jut Családonként. i o