MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1959. október 15.
Napirend: - 1. A Pest Megyei Tanács VB vezetésével és vezetési módszereivel kapcsolatban felmerült észrevételek. - - Feljegyzés. 21–24.
« 2 o Az elnök elvtárs tekintélyének hiányát és vezetői gyengeségét mutatja, hogy a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsági ülésein mér többször leszavazták, / A Párt és az állam gyakorlatában ez a módszer majdnem ismeretlen,/ Ennek oka; először is az s hogy a vezetők munkája nincs összehangolva, nagyfontosságú kérdésekben a VB ülés előtt nem konzultálnak, Az elnök elvtárs többször terjeszt a VB elé olyan ügyét f amelynek ismertetése és előkészítése gyenge ? vagy felelőtlen Ígéretekből származó pénzügyi igények, amelyek természetesen nem teljesíthetők, A VB általában az elnökhelyettesek álláspontját követi, mivel a döntő többségét en az a ne lyes és törvényes 0 Az elnök elvtárs ellenőrz ő munkája igen gyenge* Helyetteseitj a titkárt, az osztályvésetÖket nem számoltatja "be munkájukról. Pl. Szabó Sándor elvtársat még egyszer sen számoltatta be. Dajka elvtársat a munkája fő tartalmáról szintén nem számoltatta be, tőle csupán egyes apró eseti ügyeket kér számon; A vezetők beszámoltatásának egyetlen módszere van meg; a VB ülések. Az ellenőrzés gyengeségének egyik oka, hogy az elnök elvtárs nem ismeri a területet. Pl. nem látogatja az ipari üzemeket stb. Tájékozottságé. főleg a VB elé kerülő anyagokból van meg. /Ami helyes,csak az a baj, hogy más irányból nem tájékozott,/ JfcAz elnök elvtárs súlyos mulasztása* hogy a felsőbb szerveknél tartott fontos^értekezleteken való részvételt nem szervezi meg, /Ami egyben a felsőbb szervek lebecsülése is./ Ii& ő maga nem tud elmenni - ami elég sokszor előfordul - akkor rendszerint az utolsó pillanatban küld maga helyett más vezető elvtársat, aki már felkészülni nem tud-. Ilyen esetek többször előfordulnak* Pl, elofordult Dajka elvtársai, Farkas elvtársai, Lakatos elvtársai, Mátyás elvtársai. Az értekezlet után az elvtársakat nem számoltatja*be. sőt ha beakarnak számolni, mint Farkas elvtárs is, akkor azzal üti t-l az ügyet, hogy "jólvan én már tudom". Komolyan kifogásolták az elvtársak, hogy nincs türelme végig hallgatni őket. Az elnök elvtárs ilyen gyenge vezetői tevékenysége ellenére, a tanács munkájában nincsenek durvább hiányosságok. Ennek okai az elvtársak szerint a következek: Először is; a megyei Tanácsnál jólképzett vezető gárda, jól felkészült aparátus van, képesek önállóan megoldani a é eladatokat. A Megyebizottsá^ ellenőrző munkája pedig megakadályozh a súlyosabb hibák elkövetesét. Járási és városi szinten lényegében ugyan ez a helyzet. Az elnök elvtárs vezetési .gyengeségeit igyekszik takarni azzal, hogy ugy tünteti fel magát, mint aki a legokosabb, a legtájékozottább, • mindent tud, mindent ismer. Ezt tetéz?, különböző dicsekvósekkel. Pl. "En épittettcm a Csepeli gycrs-vasutat", "^p. csináltam*a választói törvényt". "En csináltam az I^yi-es választásokat" stb. Az emberek előtt igyekszik "jó" vezető lenni. Mindenkinek mindent megigér. Pl. Mátyás elvtársnak a községfejlesztési problémák rendbehozásáért megigérte, hogy magasabb bérkategóriába lesz besorolva. /Nem lett meg./ Az osztályok többször elutasítanak.nom teljesíthető kérelmeket. De ha utánna ugyan ezzel a kérelemmel az elnök elvtárshoz fordulnak, sokszor megígéri, pl. a váci Húsipari 'igazgatójának gépkocsi igényét az ipari osztály elutasította. Utanna' áz elnek elvtárs az osztály megkérdezése nélkül megígérte,, 'Más kérelmeket is elintéz a közbeeső vezetők megkérdezése nélküle'Pl, a Jogi Osztály ma in igazságtalannak tartott besorolása,- stb, dolgozóinál:
