MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1958. december 22.

Napirend: - 1. A Dabasi járás jelentése a tsz-tagok fejlesztésére tett intézkedéseikről, eredményekről és tapasztalatokról. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1–9.

5. Van olyan szövetkezet,amelynek: tagjai csak parazsat követ nem lopnak,mást mindent,Előlordult.hogy egész loptak el,méghozzá a rendőrőrs közreműködése vei.Az ő noknak és beosztottjainak is jutott a lopott jószágból^hogy behányják a szemüket. Szétszedik még az ólakat is.mindent 'elhordanak és maguknak abból házat építenek. Ezek mind kimondottan lumpen-elemek. Ha ezeket elzavarják,akkor a népgazdaság más területére fognak csoportosulni és ott további károkat okozni, A pártszervezetek tagiai sem különbek legtöbb helyen a többi tagoknál.A járási elvtársak ismerik ezt a helyzetet.Őcsa,Örkény, Tat'árszentgyörgy,stb,a szövetkezetek több mint felében ez a helyzet. Ezekben a községekben a termelőszövetkezetnek nincs tekintélye, sőt az egész termelőszövetkezeti mozgalomnak nincs tekintélye erre^ a becsületes parasztok rá se köpnek. Hallatlan azonban az a közömbösség,amellyel a községi szervek ezeket a tsz-eket kezelik. A községi Tanácsnál még azt sem tudták megmondani érdeklődésükre,hogy'a községhez tartozó tsz-ben meg volt e már a zárszámadási közgyűlés,vagy sem. Pl.elmondhatni,hogy Örkényben van az ország három legrosszabb termelőszövetkezete.A Tanács pedig ezt türi pedig értelmes az elnök,a titkár.Távoltartiák magukat a dolgoKtól.Sz igy nem mehet tovább.így ezek a községi szervek teljesen feleslegesek a tsz.szempontjából. Ezekben a tsz-ekben lévő lumpen elemek esetekben sakkban tartják a községi vezetőket. A vezetes megiavitása döntően szükséges.Megyei szintű erősitésre lesz szükség,Elsősorban Dabason ha kell 2-3 embert is kell tenni egy-egy szövetkezetbe,ha egy emoer kevés. A másik fontos dolog,hogy a Járási Tanácsnak ki kell dolgozni a munkarendet minden tazkre külön,és annak betartását meg kell követelnie,Aki nem hajtja végre,azzal szemben járjanak el. A nagykátai járás helyzete hasonló volt dabaséhoz,ott már kidolgoztak ezt,minden szövetkezetben ismertették és megkövetelik a végrehajtását.Jól beválik. Végezetül el kell dönteni,hogy melyik tsz-ben milyen eszközöket kell a megszilárdítás érdekében alkalmazni.Meg kell nézni,hogy melyek azok a tsrz-ek,ahová érdemes munkát foraitani.Ilyen van kb. 4-5,a többiben nincs meg a létalapja,ne is erőlködjenek az Elvtársak, Ezekben a tsz-ekben 1.2oo.-Ft a termelési érték,ebből 5oo.-Ft-ot fognak kiosztani,amely haiatlanul alacsony összeg.Ezek az emberek sokkal rosszabbul élnek,mint az egyéni parasztok. A 4 tsz-ben lehet a fejlesztést előtérbe állítani,de a többinél nem szabad ezekkel foglalkozni,Viszont nem szabad ezeket a már "közösre" beállitott területeket az egyéni gazdálkodás útjára visszavinni,Ne oszlassák fel őket,és a VB.ne foglaljon állást se az ócsai,se más tsz.feloszlatását illetően. Ezekbe munkarend,vezető kell,és igy kell rendet teremteni . Ami a szakcsoportokat illeti,nem kell nagy fejlesztést csinálni 1959-ben,Inkább hozzák rendbe a meglévőket

?mert ezek sem alapszabály szerint működnek. Ezeket sem kell feloszlatni,hanem megharcolni.hogy alapszabály szerint dolgozzanak. Erre vannak adminisztratív.állami intézkedések és ezeket kell akalmazni, csak a legvégsőbb esetben kell folyamodni az engedély megvonáshoz.