MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1958. október 9.

Napirend: - 1. A Monori járásban lévő problémák megvitatása. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1–21.

-17­Most az utóbbi hetekben sok /minden kijött, sok bírálati örülök neki, de elfogadom. Éreztem, hogy nincs minden „ van, éppen ezért a Kovács elvtárs /titkár, megyei/ amikor irt rólam véleményt, én magam mondtam, hogy nem jó.. Szoktam én kemény is lenni, pl. az egyik községi alapszervi titkárt nagyon keményen lehordtam. Des nem mindig vagyok kemény. Becsület szavamra tudom mondai, hogy a kiruccanások nem mentek lakodalom számba, a kommunista magatartás határét átléptük, de az egyszerű emberi magatartás határát nem léptük át. Okuljam és tanultam ebből az esetből, nem háritom senkire a felelősséget, magam vagyok felelős. Nagyon nehéz lesz kijavitani, de vállalom, feltéve, ha az elvtársak segítenek. Hogy bizalmatlanok vagyunk a felsőbb szervvel szemben: ebben magam is hibás vagyok, elkövettem a hibát, hogy a megyei VB. határozat után elég feszült volt a hangulat, de az akkori VB. légkőre és a mostani között óriási a különbség, azóta az elvtársak is megismerték a dolgot. Mióta ez a dolog folyik, egész más vélemény alakult ki. A Népfront ülés után is egész este veszekedtem Fülöppel, megmondtam néki, ha nem változtat magatartásán, én adok fegyelmit neki. Hogy ilyen bizalmatlanság van, azért abban Fülöpnek nagy szerepe van. Amikor a megyei VB-ről megjöttem, apparátuson belül megmondtam néhámr elvtársnak, hogy mi a határozat, és nem azt mondtam, hogy ezzel szembe kell szállni, hanem a büntetés mértékét tartom súlyosnak. Ez is hely­telen volt, Kérem, nehogy azt higyjék az elvtársak, hogy az itteni elvtársak részé­ről szándékosan ment a megyei VB, támadása, gyalázása, vagy tudatos szembefordulása. Valamennyi elvtársnál az okozott problémát, hogy súlyosnak tartották a büntetést. A Sasinszki üggyel kapcsolatban tettünk lépéseket, most rövid időn belül határozott intézkedéseket teszünk. Jakab elvtárs véleményem szerint a VB. álláspontgát fejtette ki, egyet értek vele. Kupecz elvtárs. Olyan ülésen volt szerencsém részt-venni, amelyből okulhatok. Ami az előző ülést illeti: hogy én kijelentést tettem. Annak előzménye volt. Mikor olvastam az újságot, rögtön kérdeztem Kovács e.-t, mi a helyzet, miért nem szólt, ha ilyesmi volt. Azt válaszolta, hogy szé­gyenli, még apjának sem mondaná meg. Kérdeztem tőle, hogy megkérdezték­e, a dolgot tőle, azt válaszolta, hogy nem, csak a megyei VB-n volt már róla szó. Akkor én erre felhoztam egy példát: ha hozzám is be jön egy büntetett előéletű nő, aki ályan ügyben kér segítséget, melyet nem lehet teljesíteni, ő el kezd sikongatni, hogy meg akarom erőszakolni, akkor ezt neki elhiszik, és engem kizárnak a pártból. Tehát ez volt, amit mondtam, Kovács elvtárssal elvtársi barátságban vagyok, egyetlen olyan esetről sem tudok, hogy lerészegedett volna, hogy ártott volna a párt tekin­télyének. Jó egyetértésben tudtam vele dolgozni, és ezért ragaszkodtam, hogy ha lehet, módosítsa a megyei VB. a határozatát. Semmi-esetre sem volt szándékomban, hogy felelőtlenül Ígérgessek, de Hörömpő e. éppen azelőtt mondta nékem, hog^ az Országgyűlésen el­hangzott, hogy a"Budapest körüli községeket látják el iparral, a könnyű­ipari Miniszternek is irtünk ezzel kapcsolatban, és én csak azt mond­tam, hogy egyébként nem lehetünk soviniszták, de az üzemek kérdésénél igen, mert 5-4 -et kértünk ide telepiteni és hogy mind az 5-n.ek tudnánk helyet biztositani, Erről volt akkor szó.

Next

/
Thumbnails
Contents