MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1958. június 30.

Napirend: - 1. Jelentés a Csepel Autógyár, a Prés- és Kovácsoltárugyár, valamint a Váci Kötöttárugyár munkásainak helyzetéről és hangulatáról. - - Jelentés. 9–32.

- 8 tagok többsége, hogy pártonkivüliek is lehetnek vezetők, ezze! általában egyetértenek. Ezért különösebb durva hibákkal e téren nen találkoztunk. Ennek megértését részben elősegitette az a helyzet

? hogy a párt és pártonkívüli vezetők megfelelő aránya többségeben már kialakult volt. Emellett az általános tapasztalat az, ho§y a pártszervezetek részéről van törekvés•arra, hogy vezetőfunkciókba azért lehetőleg párttagok kerüljenek. E:_nek ellenkezője a gazdasági vezetés részéről nyilvánul meg, akiknél az csak másodlagos tényező, hogy a funkcióba került illető párttag is legyen. Vannak egyes elvtársak, pl. a Csepel Autógyár Járműgyár titkára, aki a párttal ebben a kérdésben csak formailag ért egyet. Az elmondott fogyatékosságok folytán, a párt helyes politikai vonala az alapszervezetekbon sokszor elég komoly törést, csorbát szenved. A tömegpolitikai munka megfelelő módszere,formája még; nem alakult ki. A csoportos beszélgetési formák hoztak ugyan eredményt, de ezek né§ csak inkább közlési formák, nem váltak még az eszmecsere formájává. Egyéni agitáció is•tapasztalható esetenként, de ez igen szüli területre korlátozódik. Sehol sem tapasztaltunk komoly törekvést arra, hogy komolyan tanulmányoznák , keresnék, kutatnák a tömegpolitikai munkát gátló, tartalmi és módszerbeli oka:s&6t~t Tapasztalatunk szerint a párttagság egy jelentős része különböző politikai vitákra fölkészületlen. A párttagoknak ez a része a pártonkivüliekkel való viták elől kitér. Ilyen értelemben részükről megalkuvás tapasztalható. Ezek a helytelen megnyiIvánulásokkal szemben nem-lépnek fel, azokkal szemben a párt politikáját nem képviselik . Ugyanakkor ezek egy jelentős részénél tapasztalható, hogy a párton belül igen harcosak, nem tapasztalható náluk bátortalanság. A párttagoknak egy jelentős része csali a párttagokkal tart kapcsolatot, nem is érzi a pártonkivüliekkel való kapcsolatnak a hiányát. Vélenényünk szerint a párttagok nevelése csak taggyűléseken nem elegendő. A pártcsoportok amelyek hivatva lennének a taggyűlés nevelését kiegészíteni általában nem működnek, Igy a pártcsoportok nem hogy a területükön lévő pártonkivüliek nevelését, de még a párttagok nevelését sem oldják meg. A tömegpolitikai munka másik igen komoly akadálya, hogy a pártszervezőtek vezetőinek többsége a könnyebb ellenállást választva, a napi gazdasági és más jellegű problémák tömegét veszi magára, ahelyett, hogy az illetékes helyi szerveket nevelné arra, hogy azol" a saját munkájukat megoldják. Pl. a Motorgyárban a pártvezc-tőség szikviz után szaladgál, a Járműgyárban gyermektartási dij behajtásával foglalkozik. A Hajtömügyárban a pártmunkáját a dolgozók többsége a bér és-a gazdasági problémák intézésén keresztül ismeri csak. Több dolgozó a pártszervezet tevékenységét csal: annyiban ismeri, hogy az taggyűléseket szokott tartani. Az ilyen és hasonló lekötöttségek, a politikai munka tartalmának rovására mennek, Neheziti a tömegpolitikai munka tartalmának és helyes"módsSerónelc hélyes alkalmazását az is, hogy az alapszervezetek felé a felsőbb szervek igen sok határidős feladatokat adnak, ami az alapszervezeti vezetőknél idejeskedóst, kapkodást és helytelen munkamódszereket vált,ki. \