MSZMP Pest Megyei végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1958. június 30.

Napirend: - 1. Jelentés a Csepel Autógyár, a Prés- és Kovácsoltárugyár, valamint a Váci Kötöttárugyár munkásainak helyzetéről és hangulatáról. - - Jelentés. 9–32.

A tömegpolitikai munka kibontakozását nehezíti továbbá az a körülmény is, hogy az alapszervezotekben az intrika még nem szűnt meg. az lappangva tovább folyik, hol itt.hol ott okoz nehézséget. Ezekre az intrikákra az a jellemző. hogy a jól dolgozó elvtársakat kezdik ki : különböző ürügyekkel. Tapasztalatank szerint sok rágalmazási kezdeményezés az ellenségtől indul el, amit az egyes mtrikus elvtársak nem vesznek észre. A Csepel Autób iarmü-gyára, szerszámgyára pártvezetőségében annak következtében folynak viták és vannak ellentétek, hogy egyes vezetőknek egyes kérdésekben a nézetük nem'helyes. Ez a vita bár leköti a•vezetőségeket, mégis egészséges 'mert az ügy érdekében történik. Esetenként ez nagyon elhuzodilL amiért a felelősség azottani pártbizottságot terheli. Több parttagnál tapasztalható, hogy a közügyeket az egyéni sérelmeik alá rendelik. Vannak egyesek, akik az őket ért 3érelmek folytán lemondanak, mások a t^gkönyvüket akarják visszaadni. A tömegpolitikai munkának más akadályai is vannak, de szerintünk ezek a leglényegesebb akadályok. A tömegszervezetek munkájával és pártirányitásával kapcsolatban tapasztalataink a következők: A Kötöttárugyárban, valamint a Prés és Kovácsoltárugyárban a dolgozók 87 í-a, a Csepel Autó gyárban a dolgozók 81 tagja a szakszervezeteknek. A nőBlzottság a szakszervezeten belül működik /a Kötöttáru gyárban a SZOT határozata szerint nincs külön nőbizottság szervezve/. Az üzemi pártszervezetek ismerik a tömegszervezet3k irányításának elveit, módszereit. Az alapszervezetek vezetőségi üléseken egy-két esetben taggyűlésen is megtárgyalták a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták munkáját. Ennek ellenére a tömegszervezetek irányítása a gyakorlatban nem egészen a párt által meghatározott irányelvek szerint történik. Az MSZMP.,csoportok vezetőinek munkájával nem foglalkoznak rendszeresen. Általában jellemző, hogy egy -egy feladatot a pártszervezet titkára és az üzemi bizottság elnökének megbeszelése alapján képviselnek az üzemi bizottságon belül, vagy közös véleményük alapján döntenek egyes kérdésekben. Az üzemi bizottságon belül a munkás -ellátási, szociális és a társadalom-biztosítási bizottságok munkája kielégítőnek mondható. A dolgozók véleménye az, hogy a termelési, a bér és műszaki bizottságok munkájában sok kifogásolni való van. Igen sok kifogás merül fel a dolgozók részéről, - szerintünk is jogosan - az egyes bérezési besorolásnál, '^gy-egy munkaterületen a munka szervezését, a munkatempót illetően . A Csepel Autógyárban több dolgozó kifogásolta, hogy nem folyik az üzemben kellő szakmunkás képzés, illetve továbbképzés. Nagy a dolgozók igénye a szakszervezet felé olyan vonatkozásban, hogv segitsék őket a különböző állami szervekhez hivatalokhoz beadott kérelmeik sürgős és érdembeni elintézésében. Általában mindhárom üzemnél jellemző, hogy a szakszervezeteket ilyen igény nyel igen sokan koresik fel. Mind hiányosságot meg kell emliteni hogy a szakszervezeti bizottságok nem hasznaiják fel az "egyes szakbizottságok munkájának eredményét, ezért a dolgozók között . / .