MDP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei 1954. január 4. - 1954. január 25.
1/39-a. ő. e. 1954. január 11. • Pártbizottsági ülés 35–100. - Napirend: - 1. Az MB Agitációs és Propaganda Osztályának terve a KV mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló határozatának levitelével kapcsolatos agitációra. 36–40.
- 5 . , 00039 a törzskönyvezett jószágokhoz milyen abrak-takarmány segítséget kell adni, felvetődött a minőségi vetőmag kérdése. A zöldségnél most már aktuális a minőségi vetőmag biztositása, mert lassan kezdik a melegágyat késziteni, A szöllőtelepitési hitelt nem tudják ki kapja, hogy kapja, Hem mozog a szöllővessző-oltvány, de még a sima vesszógyüjtés sem. Ugyanúgy nem mozog a bank sem « megfelelőkópen, még a tsz-ek felé sem,A határozat végrehajtásá| val kapcsolatos intézkedések vannak elmaradva. Persze el van maradva egyéb más is. Kiderül, hogy a szöllö után, meg egyéb dolgok után a biztositási dij a mai napig sincs kifizetve. A kárfelmérés megtörtént, de a Kifizetés nem megy, i\iem tudják a parasztok, ki kap szöllőtelepitési hitelt. Senki nem tud felvilágosítást adni, hogy az I.tipusu tsz,kap-e hitelt, vagy nem, A tervezettel kapcsolatban: ellentétben Pataki elvtárs3al,ugy vélem, hogy a tervezet rendkivül szük # Kissé azt az érzést kelti, hogy Sohár e.maga sem dolgozta fel még jól a határozatot* Mindenekelőtt hiányzik belőle az, hogy mit ad a határozat, Ezeket tudatosítani kell. Mit fog eredményezni a gépesités a tsz-eknek, egyénieknek. Mit segit a parasztoknak a tala^vizsga? Mit jelent a több rézgálic, az állattenyésztésnél a minőségi anyaallatok biztositása, elsősorban a szocialista szektorban* Kis kérdésnek tűnik, de a parasztot érdekli^ hogy milyen bikával fedeztetnek? Véleményem szerint a mi agitációs munkánkban e§yik fontos részt kell képezzen ez. Ki kell ragadni a határozatból a legfontosabb dolgokat, ehhez hozzávenni az uj begyűjtési rendeletben biztositott előnyöket és azt tudatosítani. Bár nagy a mozgolódás, de ha a falu szélén járunk, ott már nagyon keveset tudnak róla. Képletesen mondom a falu szélét, A legaktivabb dolgozó parasztok tudnak ezekről, beszélnek róla egymás között, de a már kevésbbé aktiv párásatok nem tudnak róla, még a begyűjtési rendeletet sem ismerik igen sokan, Nem jár nekik sajtó, nincs szervezve, hogy kézről-kézre adják. A másik dolog pedig éppen az lenne, hogy ezekkel a lehetőségekkel mit lehet elérni, Ebből a szempontból nagyon kivánatos, hogy a különböző termelési ágakban magunk is csináljunk bizonyos számvetést. Ki kellene számítani, hogy ezek, mint lehetőségek, mit eredményezhetnek, ha felmarkolják. A magunk számitása mellett, érdemes lenne felhozni olyan példákat, ahol már bizonyos mértékig alkalmazták ezeket az eljárásokat, mit értek el,Ugyanakkor célszerű lenne újságban, népnevelőben, szóban is felhozni Qgy sor termelőszövetkezeti számitást. •"'em szabad az optimálisát venni, legfeljebb oda lehet tenni, hogy ha Figyelembe kell venni nagyon sok paraszti megnyilatkozást,egyéni dolgozó parasztok számításait, terveit. Ezekkel a lehetőségekkel hogyan formálják a gazdálkodást. Azzal egyetértek, hogy a talajerő problémáját magyarázzuk. De nincs elég erőteljesen megmarkolva az állattenyésztés és ©zenbeiül a minőségi állattenyésztés gondolata. Az állattenyésztésből eredő jövedelem emelésének lehetősége sem. Figyelembe kell venni azt, hogy egyrészt olyan dolgokat javasolunk, amilyeneket máris tud alkalmazni. Másrészt figyelembe kell vennünk,^hogy most a dolgozó parasztok fogékonyabbak. Amikor tavaly a beadásnál meg volt^szoritva, beszélhettünk nek#az öntözésről.Azt már tudjuk, hogy ©gyes helyeken mit lehet elérni a határozat alapján. Ha az agitációban visszük ezt a gondolatot, az ébresztőleg hat -§e> másSft helyeken^ A tervezetben nincsen szó az öntözésről. Pedig fezzel nem lehet várni. Nagy általánosságban tudjuk, hol vannak erre lehetőségek. Ezt kell széleskörűen magyarázni, hogy ez termékenyítsen a helyi tervek kidolgozásánál. Azt kellene erőteljesebben vinni, ami még
