MDP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei 1953. január 6. - 1953. február 10.
1/28. ő. e. 1953. január 13. • Pártbizottsági ülés 47–145. - Mellékletek: - - Jelentés a Pest Megyei Pártbizottság 1951–52-es káderfejlesztési tervének végrehajtásáról. 73–81.
Jelentés a Pestmegyei Pártbizottság 1951-52 Káderfejlesztési terv végrehajtásáról. 4 A káderfejlesztési terv célja volt a kádermunka elvi szinvonalra való emelése, az apparátf:@ szilárd, tisztámultu, harcos, politikailag képzett, áldozatkész elvtársakkal való" megerősítése. A káderfejlesztési tervbe leszögezett határozatokat többségében végrehajtottuk. Kádereink az elmúlt két esztendő alatt jól megálltak helyüket. Időt, fáradságot nem kiméivé harcoltak a béke megvédéséért, a szocializmus t épitése, a Párt előtt álló feladatok és párthatározatok megvalósításáért, Pártbizottságaink titkárai, tagjai, munkatársai és alapszervezeti^titkár elvtársak irányításával ás vezetésével sikeresen oldottuk meg az ötéves tervben megadott feladatokat, jelentős eredményeket értünk el megyénk iparositásaban, a mezőgazdaság szocialista átszervezésében, a pártépites területén, párttagságunk eszmei, politikai öntudatának ós színvonalának emelésében, a tömegekkel való kapcsolat elmélyítésében, a munkásparaszt szövetség megszilárdításában, az ellenség elleni vivott adminisztratív és eszmei harcban* Kádereink többségében jól fejlődtek, megedződtek, komoly politikai tudásra és gyakorlati tapasztalatra tettek szert. Javmit bizottságaink és vezetőségeink vezetési módszere, «-. Eredménycink fokozását gátolta a még mindig magas káderfluktuáció. Az apparátus 86 %~a lett 1951-52-ben beállítva. Különösen kitűnik ez az alap3zcrvi titkároknál, A nagyarányú fluktuáció a hiányos kádermunkából adódik, üíetn elég alapos a káderkiválogatás, többször előfordul, kogy ogycs káderek korupttá, erkölcstelenné, megalkuvóvá-, ébortolenné válik, Kádermunkánk hiányosságai abból adódik, hogy a kádorfajlosztési terv végrehajtását egyedül^ kédorosztélyra bíztuk, A káderosztály a feladatait nem jól látta el,tk kádermunka decentralizálása után történt visszaesés. A MB osztályai nem értettékk meg eléggé a kádermunka jelentőségét, B3?ro mutat többek között, hogy az osztályok nem készítették el a káder— fojlosztési tervüket és ennek hiányossága különösen a kádermunka decentralizálása után mutatkozik meg,/ && iskolára küldések gyengén mennek. lem minden esetben a fő területekről válasszuk ki az elvtársakat. Ebből kifolyólag adódik, hogy az utolsó napokban kell uj javaslatokat összeszedni, molyok szétverik az osztályok és a JB-k munkáját. Mindez ezért fordul elő, mert menetközben gyenge az ellenőrző munkánk, A kapkodásból kifolyólag az egyéni felelőség is olmodódik, MbfeftJ^g $8Í8SÍ l£i°J v fi&^feqfég§ÍS• lS8 m fiiiigatSjaföl ó te eiv^arg^ alkalmas függ. pártfunkcióba. Az iskolára javasolt elvtársak káderanyagai gyengék, többségében egy javasolatból, egy önéletrajzból és egy ícérdőivből all. Ebből kifolyólag az iskola vezetőségnek nem adunk kellő segitséget a káderok megismerésében, A jellemuésben nem vessük fel az elvtársak fogyatékosságait és igy az iskola vezetőségnek a káderok megismerésébon tapogatózni kell. Ezáltal nem tudnak kellő nevelő munkát elérni.
