MDP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei 1949

1/6. ő. e. 1949. január 18. • Pártbizottsági ülés 39–58. - [A 2. és a 3. napirendi pontot felcserélték.] - Napirend: - 1. Tömegszervezeti kérdések. 40–48.

- 1 ­I, ffömegszervezési kérdések. Papp Sándor tömegszervezőt Elvtársak, a tömegszervezési reszoirt kérdése hosszú idők eltelte üta nem szerepelt a Megye Bizottság előtt. Éppen ezért szükséges, hogy behatóan foglalkozzunk ezzel a kérdéssel. De nemcsak ezért, hanem azért is, mert a megváltozott viszonyok ezen a vonalon is uj helyzetet teremtett és egy egész sor válto­zás történt a tömegszervezés terén. A tömegszervezési osztály ehhez már megtette a bevezető lépéseket, az által, hogy a múlt év november 28.-án megyei tömegszervezési aktiván megtárgyaltuk a tömegszervezési munka uj feladatait. Mind ehhas szükséges a Megye Bizottság egységes, kollektív támogatása. Szeretnék most egy néhány szóban arról beszélni, hogy miben áll az uj helyzet lényege és jelentősége és hogyan hat ez a tömegszervezésre. Az uj helyzet lényeges elsősorban abban áll, mint Sákosi elvtárs mondotta, hogy 1948 év a"f ordulat évé" a népi de­mokrácia politikai és gazdasági életében hatalmas változások történtek. Ma már a kiélesedett osztályharc korszakát éljük, ma már nem újjáépítünk, hanem építünk, épitjük a szociáliRzmust ugy a falun, mint a városban. Az ujj helyzetnek megfelelően milyen -változásra van szükség a tömegszervezés terén ffl A két munkáspárt egyesüléséig a tömegszervezetek nem tölthettük be azt a szerepet, amit kellett volna, ennek oka elsősorban a párt­versengés volt* A harc akkori viszonyai mögött minden párt a saját maga számára tömegeket toborzott és elvonta őket a tömeg­szervezetektől. A két munkáspárt egyesülése után a demokratikus pártok sem szerveztek külön ifjúsági, női, paraszt tömegszer­vezetet, A népi demokrácia s&asx&xéxwáű&SK előző éveiben az akkori viszonyokhoz mérten szükség volt egy egészen más tömegszervezetre, igy pld. a Nemzeti Segély, Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége, lagTar Szovjet Művelődési társaság stb. Az uj helyzetnek megfe­lelően egésa sor változás történt eddig is a különböző tömeg­szervezet e la? e vonatkozóan. Ma már pld. nem szervezünk VHBSZ-t, nines szükség rá, betöltötte a hivatását és fel lett oszlatja. Ma a szocializmus építése idején ilyen érdekvédelmi politikát folytatei nem kell és nem lehet a volt hadifoglyoknak, ma már nincsenek külön érdekeik az ország lakosságától. Vagy nézzük meg a Magyar Hadigondozottak Szövetségét. A felszabadulás utánebben volt a HÜMSZ, ebben a reakciónak igen nagy befolyása volt és szükség volt ennek az át demokratizálására. Ennek megfelelően lett létrehozva a Magyar Hadigondozottak Szövetsége, Megyénk területén majdnem minden járási székhelyen, városban meg volt a szövetség alakitva. Erre is vonatkozik ugyan az ma már , mint a hadifoglyokra, nekik sincsenek külön érdekeik. Megyénk terüle­tén minden csoportot fel kell oszfclatni, an i már legnagyobb részt be is fejeződött. A hadigondozottak problémáit az Országos Hadi­gondozo Hivatal, illetve a Népjóléti Minisztérium veszi kézbe, A demokratikus tagjaikat ugyancsak igyekezünk más tömegszerve­zetbe átvinni, a nőket a MHDS&-be, a férfiakat más tömegszerve­zetbe. Egy időben Nemzeti Segélyt is szerveztünk, majd később a Nemzeti Se@»ly megfelelő kádereivel együtt be lett olvasztva a Vöröskeresztbe és nagy tömeg szervez étté akartuk tenni a Vörös­keresztet, Ezt a szervező munkát már leállítottuk, mert az uj iránynak megfelelően a Vöröskereszt nem tömegszervezet lesz, hanem kifejezetten egészségügyi szervezetté, kell a lakit ani. Szük­séges a Vöröskereszt vezetőségéből a nem oda való elemeket el­távolitamknk, ORSZÁGOS LEVÉLTÁR

Next

/
Thumbnails
Contents