MDP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei 1949

1/6. ő. e. 1949. január 18. • Pártbizottsági ülés 39–58. - [A 2. és a 3. napirendi pontot felcserélték.] - Napirend: - 1. Tömegszervezeti kérdések. 40–48.

- 2 amint láthatjuk egy egésu sor változás történt egyes tömegszervezetek esetében. Nézzük meg milyen változások lesznek általában tömegszervezési vonalon. Nézzük meg elsősorban a falusi tömegszervezést. Falun az az irány, hogy lehetőleg ne sok tömegszervezet legyen. Általában a semokratikus pártokonmkivül különböző demokratikus tömegszervezetek működnek. Mivel a falu szociális összetétele nem ©lyan változatos, a sokféle tömegszervezet csak egyenetlenséget szül és éppen ezért kell rajta változtatni. A falun csak lehetőleg 3 önálló tömegszervezet legyen.i 1./ Az Ufosz és Fékosz egyesülése következtében megalakítandó Béfosz 2./ MNBSZ 3./ A falu ifjúságának szervezésére az Eposz. Le fog menni a falura még ezen kivül más tömegszervezet is, de nem kint önálló nagy tömegszervezet, igy le fog menni a Magyar Szabadságharcos Szövetség és a Magyar Szovjet Művelődési Társaság. Nem mint önálló tömegszervezetek, hanem a falusi tömegszervezeteken belül lesznek ilyen tagozatok. így néz ki nagy vonalakban a falusi tömegszervezés képe. üzemi tömegszervezés tekintetében mi a hélyaet? Mivel megyénk területén számos üzem van, igy szükséges tisztázni, hogy ^.z üzemen belül 3 tömegszervezetnek van helye. 1./ szakszervezet 2./ Magyar Szovjet Művelődési Társaság 3./ Szabadságharcos Szövetség Az üzemen belül a MSZMT és MSZSz csoportok önálló csoportok kell, hogy legyenek, ellentétben a falusi szervezéssel. A városi tömegszervezésre vonatkozólag általában megmarad az az irány, aai eddig volt, figyelembe véve azokat a változásokat, amiket előbb emiitettem. A városban az elkövetkezendő időm folyamán két jelentős tömegszervezetet kell kiépiteni: Magyar Szabadságharcos Szövetség és a Magyar Szovjet Művelődési Társaság* Most szeretnék néhány szót szólni, hogy a megyei tömegszervezőhöz milyen tömegszervezetek tartoznak, ezt azért tartom szükségesnek, mert eddig sokat vitatott kérdés volt, hogy mely tömegszervezetek tartoznak közvetlenül a megyei t&üegszervezőhöz. Az Országos Tömegszervezési Osztálytól közölték hogyanagy tömegszervezete ki ifjúsági, női, paraszti tömegszervezetek nem tartoznak a megyei tömegszervezőhöz. Ízen vál toztatás idáig nem történt. Elsőnek szeretném venni a Magyar Szovjet Művelődési társaságot, mint egyik legfontosabb tömegszervezetet. Nekünk arra kell törekedni, hogy megyénkben a legnépszerűbb, a legvonzóbb és egyik legnagyobb tömegszervezetté tegyük. Ez arra van hivatva, hogy fegyver legyen a munkásosztály, a dolgozó nép kezében a Szovjet Unió, a Szovjet nép, a nagy Sztálin megismertetésére, megszerettetésére. Eddig nem fordítottunk nagy gbndot asqjy a Szovjetunió Is ennek népe által elért eredmények megismertetésére és tudatosítására. A MSzMT a felszabadulás után alakult meg, azóta oártunk sem forditott nagy gondot erre a szervezetre, A vezetésben túlnyomó részt értelmiségiek voltak, Megyénk területén is minden nagyobb helyen vannak megalakulva Magyar Szovjet Művelődési Társaságok, de bizony ezeknek a legnagyobb része semmiféle munkát nem végez és ha megnézzük a vezetőség összetételét, mindenütt az értelmiségieket és kispolgári elemeket látjuk tulnyomé részben. Milyen feladatok állnak megyénk területén is ezen a téren? Létre kell hozni uj csoportokat, a meglévőkat pedig át kell szervezni. Megfelelő megyei vezetőket kell keresni.