Kiss Anita (szerk.): Forrásaink a reformációról. Dokumentumok az MNL Pest Megyei Levéltárából (Budapest, 2018)
Bevezető
BEVEZETŐ A Pest Megyei Levéltár 1983-ban jelentette meg első, az 1638 és 1665 közötti nemesi közgyűlési jegyzőkönyveket feltáró regesztakötetét. Munkatársaink kivonatos formában 2006-ig közzétették Pest megye hatóságának 1740 előtt keletkezett legfontosabb dokumentumait. A levéltári források újabb tematikus körének megjelentetéséhez csupán most nyílt lehetőségünk. Magyarország idén emlékezik meg a Luther Márton fellépésével kezdődő reformáció 500. évfordulójáról. Az emlékévhez kapcsolódóan a Reformáció Emlék- bizottság anyagi támogatásával folytatjuk Pest megye rendi korszakból származó dokumentumainak közzétételét. Jelen kötet a Reformáció Emlékév programjához illeszkedve a II. József uralkodása alatti írásos emlékek közül a protestáns felekezetek sorsát ismertető dokumentumokat teszi közzé, amelyek a korabeli Pest-Pilis-Solt megyére vonatkoznak. A törvényhatóság déli határa a Duna mentén Bajánál, a Duna-Tisza közén Kecskeméttől délre húzódott. Sőt, II. József közigazgatási reformjainak eredményeként, 1786 és 1790 között Pest és Buda városok, valamint a Jász-kun kerületek is a megye részét képezték. A mai Szobi járás területe és Kisoroszi azonban Hont és Nógrád megyék, Érd, Sóskút és Tárnok települések pedig Fejér részét képezték. Ez utóbbi területek történetére vonatkozóan tehát elvétve sem lehet adatokat találni a dokumentumok között. A források publikálása során a Magyar Nemzeti Levéltár Pest Megyei Levéltárában őrzött valamennyi, témába vágó megyehatósági dokumentumot kézbe vettünk, azonban maradéktalan közzétételük terjedelmi okok miatt elmaradt. A kiadásnál csak a megmaradt közgyűlési és megyehatósági iratokra koncentráltunk, nem a jegyzőkönyvi bejegyzésekre, hiszen a kutatás szempontjából ezen leírások, jelentések, vizsgálatok, tanúvallomások, összeírások tartalmazzák a legrészletesebb és leghasznosabb információkat. A józsefi kor iratainak közlését - a türelmi rendelet hatásainak nyomon követése mellett - az is indokolja, hogy az 1786. augusztus 1-jén meghonosított megyei hivatal vegyesen, latin és német nyelven folytatta az adminisztrációt, így előfordul, hogy ugyanazon a lapon bekezdéseként változik a nyelv. E dokumentumok kutatása tehát speciális idegennyelvi és paleográfiai felkészültséget igényelne. Ez a körülmény indokolta azt is, hogy jelen kötet eltér a forráskiadvány-sorozat többi darabjától. Az eredeti (idegen nyelvű) szöveg teljes közlése túlzottan terhelte volna a rendelkezésre álló terjedelmi kereteket, így csak a magyar nyelvű, bő tartalmi kivonatok - köztük számos táblázat, teljes szöveggel - szerepelnek a kiadványban. A teljes, eredeti dokumentumokat digitális formában tesszük közzé egy erre szolgáló adatbázisban. 10
