Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)

II. Pest megye feladat- és hatásköre - II.6. Egyéb feladatok

A kultúra területéhez sorolhatjuk a levéltár fenntartását, rendezését is, amelyet 1785 óta gondozott kinevezett levéltáros. A 19. században a kutatások még gyerekcipőben jártak, az iratmentés területén azonban rendkívüli eredményeket sikerült felmutatni. Gerlóczy Imre főlevéltárnok 1850 után inkább elrejtette a Rákóczi-szabadságharc korából származó dokumentumokat, mintsem, hogy megsemmisítse őket. A történeti kutatások majd a 19. század végétől, Kőszeghi Sándor kinevezésétől kezdődtek meg.234

A mecenatúra ezt követően is fennmaradt. A megye 1917-ben helyezte el a tanácsteremben Rákóczi Ferenc festményét.235 A törvényhatósági képviselők mecénásként támogatták a különböző kiadványok megjelentetését.

A helyzet 1950 után gyökeresen változott, amikor a megyei múzeumok, könyvtárak és a levéltárak tanácsi fenntartásba kerültek. A közgyűjteményekben ettől az időtől fogva átgondolt tudományos és közművelődési programokat valósítottak meg. A megyei önkormányzatok 2012. január 1-jén adták át kulturális intézményeiket a Pest Megyei Kormányhivatal irányítása alatt álló Pest Megyei Intézményfenntartó Központnak, majd a levéltár beolvadt a Magyar Országos Levéltárba (2012. szeptember 30.) A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága múzeumai városi fenntartásba kerültek (Cegléd, Nagykőrös, Ráckeve, Szentendre és Vác,). A megyei könyvtár üzemeletetését Szentedre városa vette át.236

A kulturális feladatok sokszínűségét jelzi, hogy a megyei önkormányzat 1991. szeptember 20-án döntött egy szimfonikus zenekar megalapításáról.237 A zenekar szervezeti formái többször változtak működése során. A közgyűlés a zenekar megszüntetéséről 2013 áprilisában döntött.238

A Pest megyei szimfonikusok koncertje a megyeháza udvarán