Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
II. Pest megye feladat- és hatásköre - II.6. Egyéb feladatok
Az oktatás területén Pest megye már a reformkorban pártolta a magyar nyelv ismeretének terjesztését, valamint a népiskolait oktatás színvonalának emelését. Előbbi lépés egyébként okkal visszatetszést keltett a nemzetiségi községekben. A közgyűlés 1831-ben a Magyar Nyelv Terjesztésére Ügyelő Bizottságot hozott létre.239 Ezt egészítették ki azzal, hogy 1838-ban egy újabb bizottság feladatává tették a rászoruló gyerekek tankönyvellátását.240 A magyar nyelv terjesztésében szorgalmas tanítókat jelképes jutalomban részesítették.241 A kiegyezést követően az Eötvös-féle népiskolai törvény alapján a megyei közgyűlés tagjaiból választott iskolatanács látta az iskolák felállításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.242 A Pest megyei testület 1869 szeptemberében kezdte meg munkáját,243 feladatköre 1877. január 1-jétől a Közigazgatási Bizottságra szállt át.244 Az iskolák létesítésével, a gyerekek védelme érdekében folytatott erőfeszítéseket jelen terjedelmi keretek között ismertetni nem lehet.245 Az iskolák 1948. évi államosításával kapcsolatos feladatokat is a járási főjegyzők ellenőrizték, többek között az egyházi oktatási intézmények vagyonának zárolását.246 Ezt követően a megyei tanács szerepe oktatási és művelődés- ügyi osztálya látta el a fenntartói feladatok egy részét.247 Az 1990. évi önkormányzati törvény a megyei önkormányzatokat gyakorlatilag intézményfenntartó központokká tette, mivel feladatkörébe olyan intézmények üzemeltetését utalta, amelyek működtetésére jogszabályok a települési önkormányzatokat nem kötelezték, és önkéntesen nem látták el.248 A települések anyagi helyzetének függvényében Pest megye önkormányzata folyamatosan változó számban üzemeltetett középiskolákat 2011. december 31-ig. Ekkor a Pest Megyei Intézményfenntartó Központ az oktatási intézmények működtetését átvette a közgyűléstől és hivatalától. II. 6. d. Területfejlesztés Pest megye a fentebbiek mellett számos egyéb feladatot ellátott a múltban. Ezek között — mai kifejezéssel élve — a területfejlesztés érdemel külön említést. A török kiűzése utáni évtizedekben a hadsereg saját érdekeitől vezérelve az ingyenmunkát az utak és hidak karbantartására is igénybe vette.249 A 18. század második felétől az utak karbantartásának feladata a megyei mérnökök feladatkörébe került.250 Pest megyében a polgári forradalom előtt két mérnök állt szolgálatban. Utak mellett töltések tervezésében vettek részt. Mindemellett épülettervezési munkákat is végeztek.251 A vármegyei mérnök tisztségét az 1877. évi XXIV. te. szüntette meg, feladatkörét 1878. január Kjétől az államépítészeti hivatalokra ruházta. A dualizmus korszakában az 1886. április 12-én alapított Pest-Pilis-Solt- Kiskun vármegye Gazdasági Egyesülete tett jelentős lépéseket a mezőgazdaság fejlesztése irányába. Az országos szövetkezeti mozgalomnak is e közösség volt egyik fogantatási helye.252 Az állampárti diktatúra idején a megyei tanács ipari, mezőgazdasági és tervosztályai, valamint a községfejlesztési csoportja irányította a területfejlesztési munkát.253 Ezen feladatokat a kormány 2011-ben adta vissza a megyei önkormányzatoknak.254 79 A követhető oldalon Balla Antal 1793-as megyetérképének egyik eredeti nyomólemeze
