Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
II. Pest megye feladat- és hatásköre - II.4. A tisztviselők megválasztásának joga
19. s^á^adi irattároló dobogok A megalakuló kormány eközben megkezdte a megyei igazgatásról szóló vitát. A kérdést a nemesség képviseletének megőrzésével és a községi küldöttek részvételével oldották meg. A közgyűlésnek kellett tagjai közül egy állandó bizottmányt választania a feladatok ellátására.117 Az áprilisi törvények szentesítését követően húsz nap állt a törvényhatóságok rendelkezésére, hogy az utolsó rendi és első népképviseleti közgyűlést összehívják.118 A végrehajtási utasítást Szemere Bertalan 1848. április 19-én adta ki. Pest megye nem törölte el március 21-i rendeletét, de a tömegek közgyűlési részvételét kerülni akarta. A szolgabírák hívták meg a községek és mezővárosok képviselőit, de felhívták a figyelmet, hogy a megyebizottmányba lehetőleg birtokos nemesek és a települések testületéiből kerüljenek ki a tagok. A gyűlésbe Nagykőrös 12 főt kívánt küldeni, Szentedre azonban csupán hármat, tehát az arányosság egyáltalán nem valósult meg. Az első népképviseleti megyegyűlésen 1848. május 1-jén ezernél is többen vettek részt.119 A megyei hatóság jogát ellátó bizottmány összlétszáma 473 főt tett ki, ahol a falvakat általában a bírák képviselték.120 Az ún. első megyebizottmány 1849 júliusáig maradt hivatalában, de tevékenysége 1849 januárja és májusa között értelemszerűen Pest megye esetében is akadályokba ütközött, ugyanis a terület császári megszállás alatt állt. A Windischgrätz által kinevezett tisztviselők munkáját választott bizottság egyáltalán nem segítette. A szabadságharc bukása után formálódó új közigazgatási kar mellett sem állt testületi szerv. Az I860, október 20-án kibocsátott októberi diploma változást hozott a közigazgatásban is, hiszen visszaállította az 1848 előtti alkotmányos hatóságokat.121 A pátens elrendelte a régi megyehatárok visszaállítását, továbbá egy főispán kinevezését a kancellár javaslatára. Ez utóbbi feladatát képezte a bábáskodás a megyei bizottmányok és a tisztikar magalakulásánál. I860, november 29-én nevezték ki gróf Károlyi Istvánt Pest vármegye főispáni helytartójává. A 623 tagú testület 1861. január 5-én teljes tisztújítást hajtott végre. A második megyebizottmányba elsősorban az 1848. évi tagokat invitálták, a községeket pedig felkérték küldöttek választására. A testület mindazon kérdésekben illetékes maradt, amelyekben az 1848 előtti nemesi közgyűlés. A bizottmány azonban csupán rendkívül rövid ideig, 1860. december 10. és 1861 augusztusa között tevékenykedett. A szeptember 30-ára összehívott tanácskozást már karhatalommal feloszlatták.122 57
