Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
II. Pest megye feladat- és hatásköre - II.4. A tisztviselők megválasztásának joga
A harmadik megyebizottmány megalakulását előkészítő tárgyalások a parlamentben már 1867. márciusában megkezdődtek. A kormány azt javasolta, hogy az 1861. évi bizottságokat hívják újra össze, és azok az 1848. évi XVI. te. előírásaival szemben a főispán előterjesztésére teljes tisztújítást hajthassanak végre. A testületeknek a megyék jogállásának végleges rendezéséig kellett hivatalban maradni.123 A képviselőház az előterjesztést 1867. március 7-én ösz- szességében elfogadta, és részletes vitára bocsátotta, másnap pedig véglegesítette.124 Pest megyében már március 24-én összehívták a megyebizottmányt, az előkészítő-tanácskozások elnökének Nyáry Pált választották meg.125 Nyáry Pál az 1848-ban is működő öt járásban lakó megyebizottmányi tagokat április 15-ére és 17-ére hívta össze, hogy a megye tisztviselőire jelölteket állítsanak.126 A harmadik megyebizottmány első tanácskozását 1867. április 30-án tartotta, amelynek során megválasztotta az új tisztikart, és május 2-án intézkedett arról, hogy a folyó ügyeket át kell venni a provizórium hivatalaitól.127 A testület egészen az 1870. évi XLII. törvény hatályba lépéséig hivatalában maradt, azaz 1872. január 19-ig.128 Tagjai közé elsősorban az 1861. évi küldötteket hívták 129 meg. A megyei testületek újjászervezését az 1870. évi XLII. te. hozta el, amely számos újítást tartalmazott. Az önkormányzati közgyűlések létszámának felét a legtöbb adót fizető polgárok, a virilisták tették ki. A kezdeményezést azzal indokolták, hogy ők azok, akik a közügyekhez legtöbbel járulnak hozzá, illetve a téves döntések következményei is őket sújtják a legnagyobb mértékben.130 A virilisták automatikusan elveszítették tagságukat, ha a névjegyzékből törölték őket. A bizottsági tagok másik felét hat évre választották. Választásokat azonban háromévente tartottak, mivel a képviselők felét sorsolás útján visszahívták, a megürült körzetekben új szavazást tartottak.131 A közgyűlés létszáma 600 főt tett ki az 1900. évi szabályrendelet szerint.132 Az 1870-ben kialakított önkormányzati rendszer jogállami keretek között működött a dualizmus évtizedei alatt egy rövid időszak kivételétől eltekintve. Az 1905. évi kormányválság során kinevezett Fejérváry Géza nevével fémjelzett ún. darabontkormány időszaka izzó politikai hangulatot teremtett. A közgyűlés a kormány megalakulása után röviddel, már 1905. június 20-án egy 65 tagú alkotmányvédő bizottságot alakított. E testület kiáltványokban tájékoztatta a közvéleményt a politikai helyzettel kapcsolatos álláspontjáról. A válság során Beniczky Lajos alispánt betegség miatt a törvényi előírásoknak megfelelően Fazekas Ágoston főjegyző helyettesítette. Laszberg Rudolf kinevezett főispán azonban bűnvádi eljárással eltávolította hivatalából Fazekast, és egy két hetes időszakra (1905. november 27. és december 16. között) két alispán-helyettes vetélkedett a megye irányításáért. Gróf Vigyázó Ferencet a közgyűlés választotta meg, Römer Róbertét Laszberg Rudolf nevezte ki. A helyzetet rövid időre Beniczky Lajos alispán visszatérése rendezte, de őt 1906 februárjában nyugdíjazták, ezért ismét egy kinevezett alispán, Csapó Lóránt került az alispán-helyettesi székbe.133 A tanácsköztársaság 1919. évi kikiáltása gyökeres változást hozott a köz- igazgatás rendszerében. A megyei tanácsok tagságát alulról építkezve alakították ki. Az általános és titkos választójog mellet többnyire április 7-én és 8-án választották meg a helyi (községi és városi) tanácsokat. A megválasztott tagok küldték el képviselőiket a járási, majd ez utóbbiak delegátusaikat a megyei tanácsba.134 Pest megyében a választások már április 6-án megkezdődtek.135 Л s%emkö%ti oldalon: Nyáry Pál képmása (Than Mór) 58
