Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)

II. Pest megye feladat- és hatásköre - II.4. A tisztviselők megválasztásának joga

Л% újjáépített megyeháza

biztosított lehetőséggel, és új tisztikart jelölt és választatott a törvényhatóság élére.107 A főispánok az alispánjelölés jogával 1848-ig mindig éltek. A Rákóczi-szabadságharc évei alatt a kuruc megye élére Rákóczi Ferenc jelölte az elöljárókat.108

A tisztújításokat a 18. században elvileg három évente kellett volna megtartani. Ez szinte sehol sem valósult meg, de nem is volt különösebb jelentősége, hiszen ilyenkor is általában mindenkit megerősítettek hivatalában, és csak elvétve fordult elő, hogy valaki öregségre vagy újonnan elnyert egyéb funkciójára hivatkozva lemondott.

A választások tényleges lefolytatásáról azonban kevés adat áh rendelkezésünkre. A szakirodalmi utalások alapján a legtöbb tisztségről közfelkiáltással döntöttek. Amennyiben szavazásra került a sor a voksot nem számolták, hanem mérlegelték, „vota non numerantur sed ponderantur.” Ez azt jelentette, hogy a tekintélyesebb birtokosok döntöttek a vitás kérdésekről.109

Pálffy Miklós nádor 1722 novemberében a Zlinszky halála miatt megüresedett kecskeméti szolgabírói posztra csupán ideiglenes jelleggel nevezte ki Jeszenszky Mihályt. A közgyűlés 1722. december 30-án szavazott a tisztség végleges betöltéséről, amelyen szavazategyenlőség alakult ki. Hárman szavaztak az ideiglenes szolgabíró hivatalban maradása mellett, hárman pedig Huszár István jelöltre. A patthelyzetet Szeleczky Márton alispán voksa — mai szóval élve elnöki szavazata — látszott eldönteni az utóbbi javára. Pálffy Miklós azonban nem nyugodott bele jelöltje háttérbe szorításába, és egy határozott hangú levélben hívta fel a nemességet az eredmény megmásítására:

55