Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
II. Pest megye feladat- és hatásköre - II.3. Pénzügyek
veszett. Az 1861-ben megalakult második megyebizottmány ugyan szintén az 1848. évi struktúrában, házi- és hadiadó-pénztárnoki űsztség betöltésével kezdte meg munkáját,86 a bizottmány 1861. évi kora őszi feloszlatása azonban az önálló pénzügyek kialakítását ellehetedenítette. A dualizmus alatt a megyék a költségeik fedezetére házi adót vethettek ki az állami egyenes adók százalékában, amelyet havonta az állami adóval együtt szedtek be.87 A törvényhatóságok adókivetési jogát tehát fenntartotta, azonban ennek mikéntjéről az országgyűlés csupán 1883-ban és 1886-ban rendelkezett.88 Pest megye a dualizmus kezdetén is szerencsés helyzetben állt. Az 1873. évben ugyanis egy kormányzati számítás szerint működési költségeit az állami adó nem egész 11 %-át elérő házi adóból fedezhette volna. Mivel a legtöbb, elsősorban észak-kelet magyarországi megye lényegesen rosszabb helyzetben volt, ezért a parlament államsegély formájában biztosította a működési költségeket.89 E célra Pest megye 1883-tól 170 000 Ft-ot kapott.90 A központi és járási tisztviselői kar illetményeit a központi költségvetés fedezte, melynek nagyságát először az 1904. évi X. te, majd az 1912. évi LVII te. szabályozta. A gyámpénztári tartalékalap és más megyei alapok továbbra is a közigazgatás működési költségeinek fedezetéül is szolgálhattak. Az 1883. és 1886. évi törvények elfogadását követően a megyéknek jogában állt pótadókat kivetni, ugyanazokra a tárgyakra, amelyekre az állami egyenes adókat vetették ki, ennek mértéke azonban csupán azok 3%-át tehette ki. Ezt űjabb 2%-kal megemelhették a pénzügy- és a belügyminiszter előzetes engedélyével, sőt további 5% pótadót lehetett kivetni az országgyűlés felhatalmazása alapján. Ez utóbbi rendkívüli pótadót többnyire a helyi érdekű vasutak finanszírozására fordították.91 Az említett összegen felüli pótadók kivetését törvény engedélyezhette. A megyei önkormányzatiságot pénzügyi téren korlátozta, hogy az 1902. évi III. te. a megyei pénztárak számviteli feladatait állami kezelésbe vette. Ennek hátterében az állt, hogy a megyéknek juttatott állami támogatás 1893- ban megemelkedett.92 Pest megye ezt követően a korábbi 170 000 helyett 186 400 koronát kapott.93 A megyei pótadók a törvényhatóságok szociális intézkedéseit, kórházak és árvaházak fenntartását, laktanyák építését, kulturális célú kiadásokat fedeztek, amelyek többnyire önként vállalt feladatok voltak. Az árvák gondozását részben az állami dotáció, részben pedig az árvaalap jövedelmei finanszírozták. A vármegyei utak fenntartását az 10%-os útadó szolgálta. A megyék a közigazgatás céljaira szolgáló pótadók mellett gyermekvédelmi, katona beszállásolási adókat, ebadót vethettek ki. A 20. sz. első évtizedében a megyei pótadók teljes összege az állami adók 19%-ra emelkedett országos átlagban.94 Természetesen Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye is élt az önálló adókivetés lehetőségével, de a helyi adó nagysága nem érte el az országos szintet. Kivetett állami és megyei adó 1900-ban és 1909-ben PPSK vm-berd5 Év Állami adó Megyei adó Adók aránya 1900 6 759 038 korona 834 073 korona 12,3 1909 8 043 692 korona 1 375 265 korona 17,1 51
