Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
II. Pest megye feladat- és hatásköre - II.4. A tisztviselők megválasztásának joga
Az adatok azt sugallják, hogy Pest megye tekintélyes önálló jövedelemmel rendelkezett, azonban a számok félrevezetők. A megyei adók 80%-át ugyanis a kötött, útfenntartás céljára szolgáló útadó tette ki 1909-ben. Még szomorúbb a helyzet, ha az önkormányzat működési költségeinek saját és állami forrásait vesszük górcső alá, a törvényhatóság ugyanis működési költségeinek csupán töredékét tudta előteremteni saját forrásból, a dualizmus idején végig állami támogatásra szorult. Év 1881 1884 1899 1909 Összes háztartási szükséglet 462 662 481 400 602 736 775 538 Saját jövedelem 1 770 1 770 166 941 180 846 Állami hozzájárulás 460 892 479 630 435 795 594 692 A megye 1909-ben mintegy 26 különböző alappal (háztartási, nyugdíjügyi, építési, közjótékonysági, közművelődési stb.) rendelkezett, amelyek összesített vagyona 5 081 312 koronára rúgott, összesített kiadásaik 11 323 053 koronát tettek ki." Az önkormányzatok és törvényhatóságok életében az Horthy-kor érdemi változást nem hozott, a pénzügyi önállóság maradékát az 1947. évi választások után számolták fel. Ezzel egyidejűleg a közponű költségvetésből származó forrásokat is csökkentették."8 Ezzel a megyék adóztatási jogköre elenyészett, amely mindmáig nem is tért vissza. A tanácsok központi költségvetésből biztosított jövedelemből gazdálkodtak. A megyei önkormányzatok gazdálkodását az állami normatív támogatások, és 2006. december 31-ig az illetékhivatalok bevételei fedezték. A hivatalok megszüntetését célzó előterjesztést az 2006. évi LXI. törvény emelte jogerőre (249. § 1. bek.). Ezt követően a központi költségvetési támogatás maradt a megyei önkormányzat egyedüli rendszeres jövedelme. II. 4. A tisztviselők megválasztásának joga Az önkormányzati működés megkérdőjelezhetetlen eleme volt a történelem során az európai civilizációban, ha egy közösség az elöljáróit maga választhatta meg. A magyar megyék életében is fontos eredményt jelentett, amikor tisztviselőit szabadon jelölhette ki. A fejlődés Magyarországon ezt a fázist legkésőbb a török hódoltság idején érte el. Az 1848 előtti megyei közéletben szinte kizárólag a nemesség és az egyházi rend vehetett részt. Ezért a közgyűlés összetételével kapcsolatban nem is merülhet fel a választás kérdése. A résztvevők között Pest megyében rajtuk kívül Pest és Buda visszafoglalása után a két szabad királyi város küldötteiről, továbbá Kecskemét, Nagykőrös és Cegléd mezővárosok képviselőiről van tudomásunk. A parasztság hivatalos kitiltásáról az 1715. évi Pest megyei határozatok rendelkeztek." A szabad királyi városok mint testület nemességgel bírtak, és a mezővárosok tisztviselői között is előfordulhattak a kiváltságos rend képviselői. PPSK háztartási szükségleteinek fedezete koronában16 Л szemközti oldalon: Wesselényi Ferenc képmása (Ismeretlen festő) 52
