Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
II. Pest megye feladat- és hatásköre - II.3. Pénzügyek
önkényes követelései és fosztogatásai elviselhetetlenné tettek. A zavaros viszonyok felszámolásához a minden korábbinál pontosabb nyilvántartások vezetésén keresztül lehetett eljutni, ezért a megyei közgyűlés 1690-ben létrehozta az állandó adószedői tisztséget. A török hódoltság alatt, főleg a repartíció bevezetése előtt a megyei számadások tanúsága szerint az állami célra kivetett bevételekből fedezték a helyhatóság működési költségeit is, a központi szervek számára kizárólag a maradékot fizették be.74 A Rákóczi szabadságharc alatt a kuruc és a királyi közigazgatás is próbálta folytatni az önálló adóztatási gyakorlatát. Az 1704-es esztendőben mindkét fél adót vetett ki költségei fedezésére az uralma alatt álló területeken. A készpénz mellett a terményjárandóság súlya is kiemelkedően magas volt. Az adóztatás az egyre zavarosabb hadi helyzet miatt fokozatosan ellehetetlenült.80 A Rákóczi-szabadságharcot követő első országgyűlés úgy döntött, hogy az adminisztrációs kötelezettségeket pontosítják. A diéta elrendelte, hogy a megyei adószedők két eltérő számadást vezessenek: az egyiket az állami, azaz a hadiadóról, a másikat pedig a házipénztárról.81 Ezzel összefüggésben a Pest megyei közgyűlés ugyanebben az évben határozatot hozott arról, hogy az adószedők minden évben november 1-jétől október 31-ig tartó időszakról számadást készítsenek.82 Modern fogalmaink szerint tehát önálló zárszámadást és beszámolót kellett készíteni az állami és a helyi adóról. A források azonban ténylegesen csak az 1720-as évektől tükrözik a rendelkezések végrehajtását. A közgyűlés által a saját céljaira kivetett adók nagyságrendjét a következő táblázat mutatja. Év Állami adó Háziadó Adók aránya 1698/1699 68 116 Ft 5075 Ft 7,45% 1711/1712 52 392 Ft 10 433 Ft 19,91% 1728/1729 63 841 Ft 9068 Ft 14,20% 1739/1740 63769 Ft 15 217 Ft 23,86% 1751/1752 99 702 Ft 13 428 Ft 13,47% 1765/1766 121 923 Ft 25 324 Ft 20,77% 1778/1779 122 098 Ft 45 702 Ft 37,43% Pest-Pilis-Solt megye megyei célra szedett adóinak aránya a% országos adókho^ 1699-1779s3 Jelen keretek nem teszik lehetővé a 18. századi megyei gazdálkodás részletes feltárását, a tendenciák azonban arra utalnak, hogy a helyi adók súlya fokozatosan növekedett. A kivetett járandóságok emelkedése azonban nem jelentette az egy adózóra jutó fizetési kötelezettség emelkedését, mivel ebben az időszakban a törvényhatóság lélekszáma robbanásszerű növekedésen ment keresztül. Az adószedői struktúra apró módosításokkal az 1848. évi polgári forradalomig a Rákóczi-szabadságharc után kialakított keretek szerint folytatta működését. A szabadságharcot követő megtorlás alatt a megyehatóság segítséget nyújtott az állami egyenes adók behajtásához.84 A háziadót, amely a hivatal saját működési költségeit fedezte, megszüntették, azt egy központi államsegély- lyel pótolták.85 Ezzel az önkormányzati függedenség egy fontos eszköze el50
