Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)

II. Pest megye feladat- és hatásköre - II.1. Honvédelem

A szemközti oldalon: Pest vármegye látogatása régi székhelyén, Füleken 1939. június 12-én (magángyűjteményből)

Az ország védelme szempontjából nélkülözhetedenül fontos volt a végvárak folyamatos jó karban tartása. A szükséges munkaerőt ún. ingyenmunka (gratuitus labor), vagy azt megváltva pénz formájában ugyancsak az alispánnak kellett az erősségekbe juttatni.9 A hódoltság idején Pest megye Vác (1620-ig), majd Nógrád (1663-ig), végül Fülek (1682-ig) várához tartozott ingyenmunkával. A szolgáltatási kötelezettség megszűnését minden esetben az erősségek eleste okozta. A felszabadító háború éveiben előbb Szolnok, majd 1686 szeptemberétől Buda ellátását kellett biztosítani.10 A Rákóczi-szabadságharc éveiben a császári megye kényszer hatására Esztergom falainál is kénytelen volt az építkezéseknél segédkezni.11

A szatmári békét követően, 1729-ig továbbra is Buda várához tartoztak e munkával. Az országgyűlés azonban ebben az évben eltörölte a természetbeni szolgáltatást. Az ország ehelyett évi 24 000 Ft fizetésére kötelezte magát.12 Az összeget a megyék között felosztották, amelyek lakosaiktól a terhet behajtották, és a Helytartótanács alárendeltségében működő Tartományi Biztosság pénztárába befizették. A kötelezettséget az 1751. évi országgyűlés törölte el, egy újabb adóemelés megajánlásáért cserébe.13

41