Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
II. Pest megye feladat- és hatásköre - II.1. Honvédelem
II. 1. Honvédelem A megye legősibb feladatai közé tartozott a részvétel az ország védelmében. Szent István a megyék jelentős részét a határok mentén alapította meg, hogy azok őrizetét biztosítsák.1 Ezt egészítette ki Könyves Kálmán azzal, hogy a külföldről érkező hírekről a királyi udvart tájékoztatni kellett,2 tehát egyfajta kezdetleges hírszerzési szerepkör is kapcsolódott a korábbiakhoz. A vegyes-házi uralkodók alatt a magyar hadszervezet jelentős fejlődésen ment keresztül. A királyok megkezdték hivatásos csapatok, azaz zsoldosok alkalmazását, az arisztokrata családok részére engedélyezték magánbandériumok felállítását, a birtoknagyság szerint kiállított ún. telekkatonaság és a kisnemesség pedig a vármegyék zászlaja alatt küzdött az ország védelmében. Luxemburgi Zsigmond uralkodásának utolsó éveiben, 1432/33 körül feljegyezték, hogy az ország védelme érdekében az egyes megyék mely frontra kötelesek csapataikat elküldeni. A pesti és pilisi nemeseknek a husziták ellen küzdő erőkhöz kellett csatlakozniuk.3 Pilis zászlaja alatt 50, Pesté alatt pedig legalább 100 katona szállt táborba.4 Sőt könnyen lehet, hogy ez utóbbi megye az említett létszámot sokszorosan meghaladó kontingenst küldött a harcmezőre.5 Pilis megyének csapatait 1499-ben Ulászló király szegedi táborába kellett küldenie két ágyúval.6 A nemesek azonban nem kizárólag a helyi bandériumokban harcoltak. Szapolyai István nádor 1497-ben jelezte Pest megyének, hogy Gersei Petőfi János és emberei az ő zászlaja alatt harcolnak majd. A török hódoltság következtében Pest megye nemessége a közeli végvárakba szorult, ahol sokan akarva akaratlan a harcolók között találták magukat. A 16. század második felében Újszászy Lőrinc és Hartyáni János Egerben szolgáltak. A 15 éves háború után Strucz Ferenc Vácott, Ráday András Szécsényben katonáskodott. Iványi Fekete László és Bélteky Pál alispánok pedig számottevő ideig a menekült vármegyének otthont adó Fülek helyettes kapitányai voltak.8 A törvényhatóságok és vezetői honvédelmi feladatköre azonban jóval szélesebbre szabott volt. A s%emkö%ti oldalon: Pest-Pilis-S olt-Kiskun vármegye milleniumi bandériumának syís^laja (1896) I
