Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
IV. Vezető életrajzok - IV.1. Főispán
Zichy-Ferraris Viktor (1869-1873) Szapáry István (1873-1889) Beniczky Ferenc (1890-1905) hanem a főrendiházban foglalta el a helyét, és az ottani ellenzék egyik szónoka lett. Mint politikus, mindig liberális gondolkozású, s demokrata érzelmű volt. Nagy szerepet vállalt a főváros képviselő-testületében is: a képzőművészeti társulat bizottsági tagja volt, és az Iparművészeti Múzeum alelnöke.51 1896. június 6-án megkapta a Lipót-rend középkeresztjét, június 12-én pedig beiktatták a főrendek jegyzékébe. Budapest székesfőváros bizottságának is tagja volt. A Magyar Iparművészeti Társulat alapítója,52 és 1888-tól elnöke is volt. Lipthay Béla 1899. május 11-én hunyt el Budapesten.53 Zichy-Ferraris Viktor 1842-ben, Hietzingben született.42 Családja anyagi ágról 1812 óta viseli a Ferraris névtagot is.43 Miután letette az ügyvédi vizsgát, egy ideig ezen a pályán dolgozott, majd Moson vármegye alispánja, később Pest vármegye főispánja lett. A főrendiház ülésein mint jegyző szerepelt, a delegációkban pedig a tengerészeti kérdésekben előadó volt. Ekkoriban kezdett közgazdasági ügyekkel, pénzintézetek alapításával foglalkozni. Egyes újságírók (különösen Asbóth János a Magyarországban) támadást intéztek ellene, azzal gyanúsítva meg, hogy egyes pénzintézetek érdekében tekintélyét — bizonyos pénzösszegért cserébe — latba vetette. Más források a nevét egy rendjelszédelgési üggyel is kapcsolatba hozták. Mindezek miatt országgyűlési mandátumáról és állásáról is lemondott. A Nemzed Kaszinó kizárta a tagjai közül, ami miatt Zichy párbajt vívott a kizárást indítványozó Károlyi István gróffal.44 A párbajban súlyos sebet kapott, s ennek következtében 1880. május 28-án, Budapesten meghalt. A bajai Emlény című lapban 1868-ban tíz verse jelent meg.45 Szapáry István 1829. május 27-én született. Közszolgálatát 1848-ban kezdte meg a külügyminisztériumban, Esterházy Pál vezetése alatt.54 A forradalmat követően a birtokaira húzódott vissza, s a gazdálkodásnak szentelte az életét.55 1854-ben feleségül vette Ráday Borbálát, akitől egy lánya: Vera, illetve négy fia: Károly, Péter, István és Tibor született. 1856-ban kamarás, 1861-ben helytartósági tanácsos, később pedig a volt Jászkun kerületek főkapitánya, majd 1873-tól Pest vármegye, 1878-tól pedig Kecskemét főispánja is lett.56 Később a főrendiház háznagyi tisztségét is elnyerte. Emellett aranysarkantyús vitéz, főajtónálló-, illetve főudvarmester-he- lyettes,57 folyószabályozási, valamint ármentesítési kormánybiztos, az Adria Tengeri Hajózási Társaság58 elnöke, bankigazgató, földhitel-intézeti felügyelő-bizottsági tag is volt, emellett nagy érdemeket szerzett a megyei tisztviselők nyugdíjalapjának létesítésében is.59 Miután 1871-ben Jászberényben segítséget nyújtott a Zagyvába esett két honvédnak, a király személyesen részesítette kitüntetésben. 1881-ben a Lipót-rend közép-keresztjét, 1883-ban pedig a valóságos belső titkos tanácsos címet nyerte el.60 Jelentős ötvösmű-gyűjteménnyel rendelkezett. Szapáry István 1902. május 2-án halt meg. Beniczky Ferenc 1833. január 6-án született Pesten.61 Iskolai tanulmányait a szülői házban, jogot pedig a fővárosban végezte. 1854—1861. között nagyobb külföldi útra indult (Nyugat-Európa, Afrika — Algír), s a nyugati államokban főleg a közgazdasági és közigazgatási viszonyokat tanulmányozta, de kapcsolatban állt a magyar emigránsokkal is. 160
