Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
IV. Vezető életrajzok - IV.1. Főispán
Nevét széles körben egy párbaj tette ismertté, melyben egy osztrák vadásztisztet agyonlőtt, mert az becsmérlőleg nyilatkozott a magyarokról.62 1863-ban feleségül vette Bajza Lenkét, az ismert írónőt. 1868-ban pénzügy- miniszteri tanácsos,63 valamint szabadságolt állományban honvédkapitány lett; s még ez évben próbálkozott a képviselőválasztáson, de bátyjával, Ödönnel szemben alulmaradt.64 1869-ben a gödöllői koronauradalom igazgatója lett, de 1872-ben visz- szavonult, és zsámboki birtokán gazdálkodott. 1880-ban a gödöllői kerület időközben elhunyt bátyja helyére, egyesült ellenzéki programmal képviselővé választotta. Ezt a tisztségét azonban csakhamar elhagyta, s előbb párton- kívüli, majd a szabadelvű párt tagja lett. Ferenc József 1882-ben kinevezte Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánjává, 1884-ben pedig a belügyminisztérium államtitkárává.65 Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében igyekezett a jászok és kunok közötti feszült viszonyt enyhíteni, emellett vízszabályozási, valamint vasútépítési munkálatokba is fogott.66 Tagja volt továbbá a királyi és országos legfőbb fegyelmi bizottságnak is. 1888-ban az állam által fenntartott színházak intendánsává lett. 1890-ben megkapta a Szent István-rend középkeresztjét, illetve kinevezték Pest vármegye és Kecskemét város főispánjának.67 E szolgálatát 1905. április 12-én történt felmentéséig szakadatlan buzgalommal és csendes munkálkodással végezte.68 1901-től a főrendi ház tagja, császári és királyi kamarás, a szerb Takova-rend tulajdonosa.69 Visszalépése alkalmával megkapta a Ferenc József-rend nagykeresztjét. Beniczky Ferenc Budapesten 1905. május 14-én halt meg. Tahy István a Tolna megyei Bölcskén született, 1843. február 1-jén. Tanulmányait Pesten végezte. A kiegyezés után Pest megyében kezdett közigazgatási karrierbe, tiszteletbeli esküdtként a Pesti felső járásban. 1878-ban már I. aljegyző, majd 1880-ban tiszteletbeli főjegyző lett. 1895-ben nyugdíjazták. Ferenc Józseftől 1893. január 18-án császári és királyi kamarási címet kapott.70 Az uralkodó 1905. október 21-én Pest megye és Kecskemét város főispánjává nevezte ki.71 Tahy Istvánt hivatala elfoglalásában Fazekas Ágoston főjegy- ző-alispánhelyettes megakadályozta, mivel a hivatali esküje letétele céljából összehívott közgyűlést törvénytelennek nevezte, és a tanácskozásra nem került sor.72 Ezt követően a kinevezett főispán megromlott egészségi állapotára hivatkozva kérte, hogy tekintsék őt hivatalában akadályoztatottnak. Ferenc József ezért bízta meg helyettesítésével Laszberg Rudolf győri főispánt 1905. november 20-án.73 Az uralkodó Tahyt véglegesen 1906. február 15-én mentette fel hivatalából, saját kérésére.74 Tahy Istvánt 1908. október 14-én gal- gagyörki otthonában halt meg.75 Laszberg Rudolf 1843. október 29-én született Győrött.76 Tanulmányait a győri Benedek rendi gimnáziumban folytatta 1856 és 1860 között.77 Ferenc József Laszberg Rudolf akkor Győr megyei alispánt Győr megye és város főispánjává nevezte ki 1892. március 9-én.78 1905. november 20-án kapott ideiglenes jellegű megbízást PPSK vm. főispáni feladatainak ellátására.79 Pest megyei főispáni tevékenységét Győr megye közgyűlése is határozatban bírálta.80 1906. február 15-én Pest megyei, majd április 19-én Győr megyei főispáni tisztjéből is felmentették.81 1908. március 25-én halt meg.82 Tahy István (1905) Laszberg Rudolf (1905-1906) 161
