Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
IV. Vezető életrajzok - IV.1. Főispán
Az 1838. évi nagy pesti árvíz után, hogy a főváros lakóin segítsen, kedvezményekkel ösztönözte a Duna melletti területen való letelepedést — ebből a telepből 1840-ben megalapította Új-Megyer néven Újpest községet. Támogatta az újpesti ipar fejlődését, mesterembereket és gyárosokat telepítve le a községben. A reformkor politikai küzdelmeiben nem vett részt, de a szabadságharc kitörése után elvállalta a Pest vármegyei főispánságot. Foton nemzetőrséget szervezett, és felállította a Klapka György parancsnoksága alatt álló, s az I. hadtest kötelékében harcoló Károlyi-huszárezredet. Windischgrätz 1849 februárjában elfogatta, és bebörtönöztette. 1850-ben (más forrás szerint 1851- ben) 400 000 forint váltságdíj fejében szabadon engedték. A Bach-korszakban fóti magányába vonulva gróf Károlyi István jótékonyságban s vallásosságban keresett vigasztalást. 1860-ban, majd 1867-től 1868- ig ismét Pest vármegye főispáni helytartója, majd főispánja lett,39 1871-ben pedig megkapta a belső titkos tanácsosi méltóságot is. Ybl Miklós az ő megbízásából építtette fel több mint félmilliós költséggel neoromán stílusban a fóti templomot, valamint a kriptát, a magyarországi egyházi épületek egyik remekét. Továbbá ő díszíttette fel a legnemesebb művészi ízléssel a fóti kastélyt és parkot, ahol gazdag könyvtárat alapított, amely az államosításig a kastélynak legfőbb dísze volt. Gróf Károlyi István a Szent István Társulat alapítója, majd sokáig elnöke is volt. Érdemei elismeréséül a Szent-István és a Krisztus-rend nagykeresztjét is megkapta. Az MTA 1853-ban tagjai közé választotta. Személyéhez köthető egy írói segélyegylet létrehozása is.40 Károlyi István Foton, 1881. június 12-én hunyt el. Halála után Erzsébet királyné maga szállott le a fóti bazilika fényes sírcsarnokába, hogy neki is, mint előbb Deáknak, koporsójára tegye az elismerés koszorúját. Harmadik felesége báró Orczy Mária volt,41 aki 1895. július 11-én halt meg, 80 éves korában. A városalapító születésének 200. évfordulóján Újpest önkormányzata és a Budapest Galéria szobrot állított fel tiszteletére. Lipthay Béla 1827. január 27-én született Pesten. Liphtay Frigyes császári és királyi kamarás és janovai Csekonics Karolina fia. Nagyapja, Antal, híres katona és altábornagy.46 Iskoláit Temesvárott, Szegeden és Pesten végezte, utóbbi helyen jogi tanulmányokat is folytatott.47 Itt érte a szabadságharc, melynek kitörésekor beállt honvédnek, és mint huszár főhadnagy harcolt egészen 1848 végéig, amikor kezén megsebesült, s emiatt egyik karja örökre béna maradt.48 Csak 1849 májusában lépett újra tényleges szolgálatba; s jelen volt a világosi fegyverletételnél is. A szabadságharc után teljesen visszavonulva élt Torontál vármegyei birtokán, de 1860 után újra részt vett a politikai életben. 1867-ben az első választott képviselők közt volt, de még ugyanezen évben Baranya, 1868-ban pedig Pest vármegye főispánjává is kinevezték, amely tisztéről azonban már 1869 végén lemondott, mivel semmiféle hivatalos nyomást nem akart gyakorolni a választásokra.49 1872-1875., 1878-1881. és 1884—1887. között tagja volt az országgyűlésnek, a Deák-párt sorait gazdagítva, de 1875-ben, amikor Tisza a Deák-párttal egyesült, kilépett, és az ellenzékhez csatlakozott. 1878-ban a jászberényi kerület képviselője lett.50 1881 és 1884 között nem volt tagja a képviselőháznak, Lipthay Béla (1868-1869) 159
