Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
IV. Vezető életrajzok - IV.1. Főispán
Mária Terézia trónra lépésekor férjét az örökös tartományokban és Magyarországon is társuralkodónak ismertette el. Az osztrák örökösödési háború 1741. és 1742. évi harcaiban részt vett, bár csapatai nem értek el jelentős sikereket. Lotharingiai Ferencet 1745. szeptember 13-án német-római császárrá választották és 1745. október 4-én Frankfurtban megkoronázták. Az állam és Flabsburg ház belső ügyeire befolyása ezt követően is alacsony maradt. Mária Terézia 1764-ben megbízta férjét az állami pénzügyek rendbe tételével, de jelentős előrelépést nem tudott elérni, mivel 1765. augusztus 8-án szélütés következtében Innsbruckban életét vesztette. Pálffy János 1663. augusztus 20-án született a családi uradalom központjában, Vöröskőn, Pálffy Miklós öccseként. Tanulmányait Bécsben, majd 1677 és 1679 között Pármában folytatta. Pálffy katonai szolgálatát 1681-ben kezdte meg, és 1687-ben már Lotharingiai Károly főhadsegéde lett. Bátyjához hasonlóan gyorsan haladt a katonai ranglétrán 1693-ban vezérőrnagyi, 1700- ban altábornagyi, 1704-ben lovassági tábornoki, végül 1709-ben tábornagyi kinevezést kapott. A magyar történelem kulcspozíciójába került 1710. szeptember 26-án, mivel ettől a naptól kezdve I. József a magyarországi hadszíntér császári fő- parancsnokává nevezte ki. E minőségében kötötte meg 1711. május 1-jén a szatmári békét, amely biztosította Magyarország viszonylagos önállóságát a Habsburg Monarchia keretei között. A rossz nyelvek egyébként karrierjének üstökösszerű pályáját lánya, Mária és I. József szerelmi kapcsolatának tulajdonították. Savojay Jenő mellett 1717. augusztus 16-én a világraszóló osztrák diadalt hozó nándorfehérvári csatában a lovasság főparancsnoka volt. Rendkívüli katonai tapasztalatai és rátermettsége miatt a hazai közvélemény azt várta, hogy III. Károly 1737-ben a török háború kezdetén őt választja főparancsnoknak. Mindenki számára csalódást okozott a király más irányú döntése. A vesztett háborút követően, talán kárpódásként Mária Terézia 1742-ben a magyarországi hadak főparancsnokának nevezte ki. A világi igazgatás területén is számos fontos funkciót töltött be. 1704-től 1731-ig horvát bán, 1709-től Sáros megye főispánja, 1723-ban a megalakuló Helytartótanács tanácsnoka. 1731-ben már országbíró, majd bátyja halála után átveszi a pozsonyi főispánságot. Az országgyűlés 1741. június 22-én nádorrá választotta, ezzel Pest megye főispáni hivatalát is megkapta. Pálffy életkora, valamint egyéb irányú elfoglaltságai miatt nem tudta személyesen irányítani megyéjét, ezért előbb 1742-ben Grassalkovich Antal, majd 1748 ban Fekete György személynököket bízta meg az adminisztrátori feladatok ellátásával. Batthyány Lajos 1696-ban, Batthyány Adám országbíró második fiaként. Apja halála, 1703 után neveltetését anya, Strattmann Eleonóra felügyelte, akivel jelen lehetett egy titkos békeküldetésben Rákóczi táborában, 1703/1704 telén.17 Tanulmányai egy részét talán Salzburgban végezte.18 III. Károly 1716-ban Vas megye örökös főispánjává nevezte ki, első sorban édesapja érdemeire tekintettel, hivatalát azonban csupán 1727-ben vette át.19 Savoyai Jenő mellett ugyancsak 1716-ban részt vett a péterváradi csatában és Temesvár visszafoglalásában, majd a következő esztendőben NándorPálffy János (1741-1751)16 Batthyány Lajos (1751-1765) 155
