Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
IV. Vezető életrajzok - IV.1. Főispán
Albert SZÁSZ-TESCHENI HERCEG (1766—1781)30 fehérvár bevételében. III. Károly 1718-ban már kancelláriai tanácsosi címet adományozott neki.20 Zala megye főispáni adminisztrátorává 1721-ben nevezték ki, tisztségét 1731-ig viselte.21 A kancellárián gyorsan lépett előre a ranglétrán; előbb 1726-ban alkancel- lári, majd 1733-ban kancellári kinevezésben részesült, amely címét 1746-ig viselte.22 E minőségében fogta össze az utolsó magyarországi pestisjárvány elleni védekezést 1738 és 1743 között. Támogatta a Vas megyei Kemenesi járás protestáns templomainak katolikus kézbe vételét.23 A Helytartótanács élén is pártfogolta a reformált egyházak templomainak elvételét.24 Az 1741. évi diétán ugyancsak fontos előkészítő munkát végzett a nemesi felkelés, és a hajdúság kiállítása érdekében.25 1751. május 11-én az országgyűlés nádorrá választotta.26 E minőségében nevéhez fűződik az Országos Levéltár (Archivum Regni) 1756. évi megszervezése, a levéltárnok hivatali instrukcióját ő maga adta ki.27 A királynő és a nádor viszonya az 1764/65. évi országgyűlésen hűvösre fordult, mivel az úrbérrendezés és a nemesi felkelés reformjának kérdéseit nem sikerült Mária Terézia terveinek megfelelően rendezni. Az uralkodónő Batthyány Lajosról halála után úgy nyilatkozott, hogy az egyik legkeményebb földesúr volt.28 Batthyány Lajos 1765. október 26-án hunyt el három-négy napi betegeskedés, valószínűleg kólika következtében.29 Albert herceg 1738. július 11-én született II. Frigyes Ágost szász választófejedelem és lengyel király, valamint Mária Jozefa Habsburg hercegnő hatodik gyermekeként. Anyai nagyapja I. József Habsburg császár volt. Albert 1756 és 1759 között a poroszok által megszállt Drezdában élt, ahonnan Bécsbe szökött. 1760-ban szerelem szövődött közte és Mária Krisztina főhercegnő, Mária Terézia lánya között, de házasságot csak 1765-ben Lotharingiai Ferenc császár halála után köthettek. Mária Terézia Batthány Lajos nádor halála miatt 1765. december 24-én Albert herceget nevezte ki Magyarország helytartójának, így e minőségében Pest-Pilis-Solt megye főispánja lett. A herceg egyéb feladatai mellett nem irányíthatta személyesen a gondjaira bízott megye életét, hanem 1765. december 30-án Szvetics Jakabot bízta meg az adminisztrátori teendők ellátásával. Albert 1781-ben távozott a helytartói hivatalból, és Brüsszelben a németalföldi tartományok kormányzójává választották. Innen először 1789-ben a II. József reformjai miatti forradalom, majd a francia háborúk miatt 1791- ben végleg távozni kényszerült. Az I. koalíció idején, 1794/95-ben tábornagyi rangban küzdött a francia csapatok ellen. Albert herceg és Mária Krisztina házassága gyermektelen maradt, ezért örökbe fogadták Lipót harmadik fiát, Károlyt. Albert herceg 1822. február 10-én hunyt el, a bécsi Kapucinus kriptában temették el. Albert herceg nevét a ma Budapest részét képező Albertfalva városrész és a Győr-Moson-Sopron megyei Várbalog községhez tartozó Albertkázmér- puszta viselik. 156
