Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
Szerkesztői bevezető
Szerkesztői bevezető A rendszerváltást követő két és fél évtizedben - sok helyütt olyan híres elődök nyomdokain járva, mint például Degré Alajos Zalában — országszerte új erőre kaptak a magas színvonalú helytörténeti kutatások. Tanulmánykötetek, monográfiák, forráskiadványok, folyóiratcikkek sora jelent meg, amelyek jelentős mértékben bővítették ismereteinket az országos folyamatokról és helyi hatásaikról, nemcsak a politikatörténet, hanem az egyes intézmények, hivatalok működésének megismerése terén is. Megkezdődött a Magyarország vezető tisztviselőiről készült jegyzékek, azaz hazánk archontológiájának összeállítása is — ezek közül Fallenbüchl Zoltán és Engel Pál munkái kiemelkedő jelentőségűek —, mely munka szintén folytatódott helyi, megyei és városi szinten is. Az első, máig is úttörő hatásúnak tekinthető munka, mely az archontológi- ai listákhoz egy, a megyei hivatal ezer éves történetét magában foglaló, átfogó tanulmánysorozatot kapcsolt, a Zala Megyei Levéltár gondozásában látott napvilágot 2000-ben. A Molnár András szerkesztésében megjelent munkát követően Békés, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyék is megalkották a maguk vonatkozó adattárát, lehetőségeikhez — elsősorban a korábbi feldolgozások meglétéhez és azok mélységéhez - képest egyben-másban alakítva a zalai koncepción. Budapest Főváros Levéltára pedig Óbuda vezető tisztviselőinek névsorát állította össze. A kiadványok közül a körültekintő prozopográfiai (a tisztviselők hivatali útja mellett azok személyes életrajzi adatait is a lehető legszélesebb körben vizsgáló) elemzések miatt kiemelkedik a Héjjá Julianna tollából megjelent, a Békés megyei fő- és alispánokat, valamint e törvényhatóság 1715 és 1848 közötti tisztviselőit bemutató mű. Az említett köteteket mintának tekintve fogtak hozzá levéltárunk munkatársai 2013-ban a Pest megyei archontológia összeállításához. A feldolgozó munka itt is számos tisztázó tanulmányra, forráskiadásra támaszkodhatott. Levéltárunk 1965 óta jelentet meg tudományos igényű tanulmányköteteket és adattárakat. Borosy András és munkatársai 17-18. századi dokumentumokat feltáró munkája szintén pótolhatafian segítséget nyújtott. A Pest Megye Monográfia Közalapítvány gondozásában kiadott forráskiadványok, tanulmánykötetek, valamint Pest megye monográfiájának 1/2. kötete ugyancsak bőséges adatokkal szolgált számunkra. Azonban a rendkívüli forrásbázis, valamint a könyvtárakban fellelhető és a világhálón is egyre szélesebb körben elérhető szakirodalom gazdagsága ellenére is azzal szembesültünk, hogy számos részletkérdés, vagy korszak esetében fájdalmasan elmaradtak a kutatások. Pest megye tizenöt éves háború (1591—1606) utáni újjászervezéséről vajmi kevés adattal rendelkezünk. A Rákóczi-szabadságharc kutatói is lényegesen nagyobb súlyt helyeztek a kuruc fél erőfeszítéseinek tisztázására, mint a királyi oldaléra. II. József korszaka ugyancsak fehér foltként terpeszkedett a megye történetében. A kiegyezés következtében bekövetkező változások szintén elkerülték a kutatók érdeklődését. A tanácsi korszak vezetőinek kinevezéséről pedig nem csupán helyi, hanem országos szinten sem rendelkezünk megfelelő feldolgozásokkal. A fentebb csupán példaként felsorolt hiányosságok orvoslását sajnos jelen keretek között nem vállalhattuk, azt talán majd a valamikor elkészülő, vagyis folytatódó Pest megyei monográfia munkálatai, illetve munkatársaink önálló
