Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)

Szerkesztői bevezető

tanulmányai fogják tisztázni. Mindezek miatt Pest megye hivataltörténetének és archontológiájának közreadására egy vegyes, az eltérő célokat is eltérő módon megvalósító megoldást választottunk.

Jelen kötet bevezető tanulmányai a korszakonkénti bemutatások lehetőségeihez mérten kevésbé részletesebben, de folyamatukban ábrázolják a megye területének, hatáskörének, valamint főbb hivatalai működésének változásait. Természetesen ezen tanulmányok megírásához is szükség volt — az eddig jórészt pubükáladan részeredmények felhasználása mellett — számos kiegészítő kutatás elvégzésére. A munkát a megye első számú vezető tisztviselőinek életrajzai egészítik ki.

Fontosnak tartottuk, hogy valamennyi vezető életrajza elkészüljön, hiszen még az országos jelentőségű, 1848 előtti főispánok, azaz a nádorok életrajzai sem állnak rendelkezésre kielégítő mennyiségben. Wesselényi Ferenc, Esterházy Pál, Sándor Lipót és József főhercegek esetében még nem lehet okunk a panaszra és 2016-ban jelent meg Szirácsik Éva munkája nyomán Balassa III. Imre vázlatos életrajza is. Pálffy Miklós, Pálffy János, Batthyány Lajos (nem a vértanú miniszterelnök), vagy a német-római császárrá koronázott Lotharingiai Ferenc, illetve Albert szász-tescheni herceg esetében azonban lényegesen szűkebb a rendelkezésre álló szakmunkák sora. Az alispánok közül pedig túlzás nélkül állíthatjuk, hogy kizárólag a belügyi államtitkárként a hazai zsidóság elhurcolásában szégyenletes szerepet játszó Endre László került csupán a reflektorfénybe, és ő sem a megyei közigazgatásban végzett munkája alapján.

Aki foglalkozott már ilyen feladattal, az tudja, hogy egy archontológia ösz- szeállítása mondhatni soha nem ér véget, hiszen a kutatások során számos új adat merülhet fel, mint ahogy a vizsgált tisztviselők köre is folyamatosan bővíthető. Emellett úgy gondoltuk, hogy egy ilyen összetett adatsor optimálisan csak elektronikus formában kutatható illetve használható. Számos variáció felmerülése és önkéntes vagy kényszerű elvetése után arra döntésre jutottunk, hogy maga a megyei archontológiai adatsor (a vezetőkön kívül, de ott is csak a hivatalviselés évkeretének megadásával) nem kerül be a kötetbe. Az adatbázis a kötet megjelenésével egyidőben válik szabadon elérhetővé intézményünk honlapján, (www.mnl.gov.hu/pml, „Segédletek” menüpont)

Ez az összetett feladat eredményezte azt a bonyolult szerzői kapcsolat- rendszert is, melyet talán úgy magyarázhatunk el, hogy az egyes korszakok kutatói részben vagy egészében elkészítették a vonatkozó adatsorokat és életrajzokat, valamint megfogalmazták a bevezető rész megírását segítő kutatási eredményeiket, melyeket aztán a főszerkesztő gyúrt egy teljesen új egésszé és egészített ki a szükséges adatokkal, illetve fejezetrészekkel. Az egyes korszakok írói, illetve kutatói így a következők: Berényiné Kovács Gyöngyi (reformkor, illetve 1920 és 1950 közötti utáni központi hivatalok), Fodor Dorottya (tanácsi korszak), Fuchs György (1920 és 1950 közötti főispánok, illetve járási igazgatás), Gaálné Barcs Eszter (dualizmus kori tisztviselők) Györgyi Csaba (a megye dualizmuskori berendezkedése, illetve fő tisztviselői), Kiss Anita (1715 és 1780 közötti időszak), Magyar Endre Lénárd (a tanácsköztársaság időszaka), Schramek László (1715 előtti időszak, illetve II. József kora), Somogyi László (1848 és 1867 közötti időszak).

Ami a kötet szerkesztési alapelveit illeti, kifejezett célunk volt az is, hogy egy reprezentatív kiállítású kötet szülessen, így a szöveget színes illusztrációk egészítik ki. A képek többségükben levéltárunk anyagából származnak, és