Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

PETRI EDIT: Egy elfeledett tábornok – Czetz János (1822–1904)

1846-ban ismét visszahelyezik Erdélybe, majd még abban az évben a bécsi Katonai Térképészeti Intézetbe nyert beosztást, ahol a vezérkar által kijelölt objektumokról készített térképvázlatokat. Dolgozott az osztrák birodalom nagy térképén, megszerezte a kataszteri felmérésekhez és csillagászati számításokhoz szükséges ismereteket is. A forradalom és szabadságharc hadseregében (1848-1849) A minisztertanács 1848. május 15-én elhatározta egy tízezer önkéntesből álló önálló reguláris magyar hadsereg felállítását. Az 1848 tavaszán bekövetkezett változások kezdetben legális keretek között születtek. Az országban állomásozó császári és királyi csapatokat és ezek tisztjeit az uralkodó személyes parancsával az első felelős hadügyminisztérium felügyelete alá rendelte. Az osztrák hadsereg tisztjei egészen 1848 októberéig ilyen legfelsőbb akarattal léphettek át az alakuló magyar hadseregbe. Az egzisztenciális előnyt és gyorsabb előmenetelt ígérő lehetőséget több száz aktív tiszt örömmel ragadta meg, emellett ekkor még nem kellett uralkodójának tett esküje és a nemzet között választania. Különösen csábító volt ez a lehetőség az olyan nem nemesi származású, vagyontalan tisztek számára, mint amilyen a törekvő Czetz János volt. Mészáros Lázár 1848. május második felében kezdett hozzá - ha korlátozott hatalommal is - az önálló hadügyminisztérium megszervezéséhez. A létszámelhelyezési, felfegyverzési és kiképzési teendők már önmagukban is komoly nehézségekkel jártak. Nagy katonai szakértelmet igénylő új feladatként jelentkezett az a lényegi változás is, hogy az új zászlóaljaknál a ruhán, a zászlókon és a jelvényeken kívül a vezényleti nyelv is szeptembertől a magyar lett. Erre az utóbbi feladatra nehezen találtak volna a Pestre vezényelt Czetz Jánosnál alkalmasabb személyt; itt mutatkozott meg igazán az általa összeállított magyar katonai szótár hasznossága. A Bácskában és a Temesközben 1848 nyarán polgárháború dúlt a magyarok és az ötszörös túlerőben lévő szerbek között. A kormány Mészáros Lázár hadügyminisztert küldte a Délvidékre, aki körútjára hadsegédét Czetz Jánost is magával vitte. Feladatuk a nemzetőrség megerősítése és a szerbekkel összejátszó parancsnokok leváltása volt. Pestre való visszatérése után részt vett a főváros védelmének megszervezésében és egy forradalmian új és korszerű hadsereg kiállításában. Mészáros Lázár e cél eléréséhez elengedhetetlennek tartotta egy korszerű magyar katonai felsőoktatási rendszer kiépítését, ebben olyan kitűnően képzett segítőtársai akadtak, mint Korponay János, Kiss Károly és Czetz János. A szerveződő új magyar hadseregnek múlhatatlanul szüksége volt utászok (hidász) és árkászok kiképzésére. A pesti egyetemen megindult egy egyhónapos katonai szakismereti tanfolyam, melynek során előadások folytak gyalogsági- és tüzérségi ismeretekből, erődítéstanból, térképismeretből. Az árkászat és hidászat körébe tartozó előadások megtartására Czetz János honvédkari századost kérték fel.

12 12 BARCY Zoltán-SOMOGYI Győző: A szabadságharc hadserege. Bp. 1986. 160. (a továbbiakban: BARCYSOMOGY1) Argentínai emigrációja idején az ekkor kidolgozott terveknek megfelelően szervezte meg Buenos Airesben a katonai akadémiát is. 97