Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

PETRI EDIT: Egy elfeledett tábornok – Czetz János (1822–1904)

A császári és királyi hadseregben töltött évek (1842-1848) A császári és királyi hadseregben a negyvenes években kibontakozóban volt egy részben nemzeti jellegű reformmozgalom, melynek céljai között szerepelt a korszerű, anyanyelvű katonai szakirodalom művelése. A magyar nyelv iránti érdeklődésüket nem csupán a hazafias érzület táplálta. A nyelvi nehézségek a hadsereg gyakorlati képzési és vezénylési feladatainak ellátását is akadályozták. Ezt felismerve Czetz János 1843-ban Brassóban hozzákezd a „Magyar Hadnyelvtan a császári királyi osztriai [sic!] hadsereg tisztjei számára" címmel Pesten 1844-ben megjelentetett munkájához. A kis könyvecskét - az akkoriban egy általános magyar nagyszótár kiadásán fáradozó Magyar Tudományos Akadémiának megküldi, mely a köszönetnyilvánításon túlmenően egyébre nem érdemesíti. Czetz zsebszótára valójában nem tudományos igényű, de igencsak hasznos kis munka volt. Néhány oldalon keresztül a legszükségesebb nyelvtani, kiejtésbeli ismereteket adja német és magyar nyelven. A „Beszélgetések - szólásmódok" a katonaélet mindennapjaiban előforduló s a korabeli hadseregre rendkívül jellemző, életképszerű párbeszédek kétnyelvű változatát adja. PL: „íme! Igyék kend egy pohár bort, de hagyjon fel az égett-borral. Az égett bor (pálinka) lassan emésztő méreg, mellyel az ember minden nedvét úgy rongálja, hogy végtére csontjaiban a velő is elszárad".

9 Külön fejezet foglalkozik a parancsok, szabályzatok magyarításával. Számos idézetet közöl nagy hadvezérek - főként, ideálja Napóleon mondásaiból - ezzel mintákat adva ahhoz, hogy milyen szónoklatokat kell tartani roham vagy ellenséges támadás esetére. Igen jó hasznát vehették a kezdő tisztek a szolgálattal járó jelentésmintáknak. Czetz figyelme még arra is kiterjed, hogy parancslevél-mintákat, címzés és megszólítás-formulákat adjon, megkönnyítve ezzel a kapcsolattartást a magyar hatóságokkal. Közli a legszükségesebb szavak mellett valamennyi rendfokozat magyar megfelelőjét is. „1844 karácsonyának előestéjén tagfelvételi ügyeket tárgyalt a Magyar Tudós Társaság, Széchenyi István személyes elnökletével. Három császári-királyi hivatásos tiszt felvételéről folyt a szó: Mészáros Lázár huszár alezredes, komonkai Korponay János gránátos főhadnagy és Czetz János gyalogsági hadnagy személyéről.

10 Czetz János magyar nyelvű hadnyelvtanát méltányolták, de a fiatal hadnagy felvételét későbbre halasztották. Ezzel létrejött az a kis mag, mely köré egy év múlva, 1845-ben Széchenyi a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Alosztályát szervezte. Ez a Széchenyi szervezte akadémiai osztály lett az 1848 nyarán megalakuló magyar honvéd hadsereg csírája.

11 A most már az Akadémián, elméleti, katonai szakíróként is számon tartott Czetz Brassóban tovább folytatja aktív katonai szolgálatát, majd felrendelték a fővárosban állomásozó 2. zászlóaljhoz hadsegédnek. Itt a szerveződő polgárőrség kiképzésében vesz részt, taktikai alapfogalmakat és céllövészetet tanított a leendő polgárőröknek. 9 Magyar Hadnyelvtan a császári királyi osztriai [sic!] hadsereg tisztjei számára. írta CZETZ J. cs. kir. 62. számú Turszky lovag, gyalog ezredi hadnagy. Pesten, 1844. 12. 10 Magyar Tudományos Akadémia 1844. június 3-i kisgyűlésének jegyzőkönyve. Akadémiai Értesítő 1844. 94. 11 NEMESKÜRTY István: „Kik érted haltak szent Világszabadság". A negyvennyolcas honvéd hadsereg katonaforradalmárai. Bp. 1977. (a továbbiakban: NEMESKÜRTY 1977) 1. - Mészáros Lázár akadémikusból, aki 1845-ben egy ma is korszerűnek mondható hadtudományi értekezést írt székfoglalóul, Széchenyi javaslatára hadügyminiszter, Korponay Jánosból e hadügyminiszter segédtisztje, Czetz Jánosból a Hadügyminisztérium Vezérkari Osztályának tagja lett. 96