Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

SZABÓ ATTILA: A városi autonómia kiteljesedése Pest-Pilis-Solt vármegyében az 1848-as forradalom idején

változatosan alakult: 1792 és 1845 között 18 választásról fennmaradt adatok szerint 89 és 987 között mozgott. 1816-ban elmaradt a szavazás, mert a tanács, a választott polgárság és a „népnek nagyobb része tele torokkal fel kiáltván" választották meg a régi bírót. Kecskeméten megfigyelhető, hogy idővel jelentősen szűkült a választók száma. A köznép kiszorulása a választásból a 19. század elején gyorsult fel a mezővárosokban, amikor már a választott polgárság szervezetei intézményesültek külső tanácsok formájában. A választásokon az elnöki teendőket az uraság küldötte látta el. Ő bontotta fel a pecsétet, amelyben szerepeltek a kandidátusok nevei. A választások helyszínéül általában a tanácsházak szolgáltak, de a vallási szempontból homogén kálvinista és nagy népességű Nagykőrösön a tágas református templomban történt a voksolás, ahol a szavazatszedő bizottság a templomban a pap elnöklete alatt az úr asztala mellett ült össze.

45 Vácon a nagyszámú jelenlévő miatt arra kényszerültek az 1845-ös választásnál, hogy a városháza udvarán ejtsék meg a voksolást. Dömsödön a „méltóságos földesuraság" valamelyik tisztje a restauráció alkalmával „beparancsolta" a lakosokat a kvártélyházba, ahol megejtették a „régi szokásunk szerint a közönséges voxolást".

46 A szavazás tisztasága érdekében Vácon, a városi tanács és az uradalmi tisztek közül felügyelő bizottságot választottak, amelynek esetenként a plébános is tagja volt. Ráckevén a szenátorok közül állítottak fel egy háromtagú bizottságot. Legfontosabb feladatuk az volt, hogy nehogy valaki többször is szavazzon, ezért - egyes években aki már voksolt azt az „ambitusra" kiküldték, a visszavezető ajtókat pedig bezárták a szavazás végéig. Az egész választási eljárás során a szabad királyi városokban alkalmazott gyakorlatot igyekeztek alkalmazni. Ennek megfelelően Vácon 1792-ben egy „keményfa ládátskát" tettek az asztalra, négy lyukkal, 600 golyóval. Minden szavazó egy „golyóbist" kapott, melyet az általa kiválasztott lyukba kellett bedobnia. A választást a legtöbb voksot begyűjtött jelölt nyerte meg, de a végső jóváhagyást a voksolás után még a tanács tagjainak szóban is meg kellett erősíteni. Ráckevén szintén alkalmazták a „golyóbissal" történő szavazást. A választás eredményének kihirdetésére ünnepélyes keretek között került sor. Vácon az építő szék elnöke a városháza erkélyére vezette az új bírót, és ott jelentette be az eredményt. Az 1830-as évektől szó esik a városháza (később a tanácsterem) kulcsának és város pecsétjének átadásáról is. A megválasztott bíró az esküjét a templomban az oltár előtt tette le a plébános előtt. Ráckevén 1777-ben a katolikus bíró a római katolikus templomban „ceremóniás öreg misének szolgáltatásával és jeles illendőséggel", a görögkeleti vallású bíró a városházán, az egész becsületes tanátsnak jelenlétével tette le a „solemnis" hitet.

47 Nagykőrösön a megválasztott főbíró nyomban a megválasztása után a református pap kezébe letette az esküt. A főbíró megválasztása után került sor a többi tisztségviselő (másodbíró, kisbírók, hadnagy, tizedest, székbíró, stb.) megválasztására, vagy megerősítésére. A legtöbb településen ez a jog a tanácsot illette. Vácon a már hivatalban lévő bíró, a prefektussal a templomból visszament a városházára, ahol a tanács és a választott polgárság köszöntötték. A bíró megválasztá45 GALGÓCZY 1896. 155. 46 DMTjkv. 1801-1806. 47 PMLRMTjkv. 1777. november 3., 1780. november 9., 1798. november 7. 76