Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

SZABÓ ATTILA: A városi autonómia kiteljesedése Pest-Pilis-Solt vármegyében az 1848-as forradalom idején

sa után került sor a polgármesterek, a magisztrátus és a külső tanács tagjainak a megválasztására. Nagykőrösön, miután a templomból a tanács átvonult a városházára, a főbíró nevezte ki a másodbírót és a tanács választotta meg a többi tisztségviselőt és (szükség esetén) kiegészítette saját sorait. Dömsödön a „nép egyetértésével" választották meg a perceptort is, viszont a főbíró a két bakter és a három csősz megbízását másnap a főbíró egy személyben intézte. A mezővárost vezető testülete a tanács volt, melynek esküdteknek, tanácsnokoknak, tanácsosoknak, tanácsbéli uraknak, szenátoroknak, vagy (Kalocsán) törvénybíráknak nevezett tagjait általában saját maguk választották a köznépből, a mezővárosokban pedig a külső tanácsok felállítása után annak soraiból. A szabad királyi városi eredetre utalnak a német városi jogból magyarra fordított fogalmak is mint például a belső tanács, külső tanács.

48 A tanácsokban legalább 12 - általában életük végéig megválasztott - esküdt működött, de idővel számuk állandóan változott egy-egy településen belül. Nagykőrösön 1709-ben még csak 4 esküdt volt, akik száma „apránként" 12-re szaporodott.

49 Cegléden 1804-ig 24, majd a rendkívül sok tennivalóra való hivatkozással 32-re emelték, 1821-ben viszont - a hatvanas tanács intézményesítése után - 16-ra csökkentették a számukat,

50 amely aztán 1838-ban négy, 1841-ben pedig két fővel szaporítva 22 fő lett. Kecskeméten 12 és 24 között váltakozott a szenátorok száma.

51 Ugyanakkor ebben a városban működtek esküdtek is, akik nem voltak a tanács tagjai, de segítették a munkáját:

52 Plasztikusan világít rá Dömsöd mezővárosnak 1776-ban adott urasági szabályrendelet a tanács tagjainak pótlására: „Tizenkét hites Tanácsbéli mindenkor tellyes számmal lévén, még két vagy három tanulásnak kedvéért bejárjon, s oktattasson, hogy netalán az öregebbek közül valaki vagy meghalna, vagy valamiképpen változni akarna, azonnal ollyantén tanulók közül vagy edgyik, vagy másik helyében állíttassék".

53 Ez az elv működött Kalocsán is, ahol a 12 szenátor mellett megválasztottak, illetve megerősítettek három vagy négy várományost (accesistát), akik a fontosabb ügyeket (az urasággal történő robot, dézsma, kocsmáltatási megállapodásokat) tárgyaló üléseken részt vettek, a „közemberek" 10-20 fős csoportjával együtt.

54 Ráckevén egészen 1847-ig választottak három (katolikus, református és görög vallású) számfeletti (supernumerarius) tanácsnokot, akikből - üresedés esetén - az illető valláson lévő „előbbre lépett".

55 A külső tanácsok A 18. század közepétől a felduzzadt mezővárosi lakosság ügyeit a magisztrátusok már nem voltak képesek átlátni, ezért electusoknak (választottaknak) nevezett hiva48 SÁPI 1983. 216. 49 GALGÓCZY1896. 153. 50 PMLNKO CMTjkv. 1804. október 28., 1821. október 28., 1838. szeptember 30., 1841. január 7. 51 KISFALUDY 1992. 32. 52 KISFALUDY 1992.74. 53 PMLDMTjkv. 1776. december 14. 54 BMLKVTjkv. 1774. január 8., 1778. november 6. 55 PML RMT jkv. 1821. november 1., 1847. október 30. 77