Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

R. VÁRKONYI ÁGNES: A várak élelmezéséről a 16-17. században

határőrök is, különböző formákban maguk látták el élelmezésüket. A királyi Magyarországon a vitézlő rend hiányosan feltárt folyamodványaiból egyértelműen kitűnik, hogy nem utolsó sorban ellátásuk érdekében ragaszkodtak a szabad földhasználathoz, s végeztek mezőgazdasági munkát. A császári várkatonaság körében is megfigyelhetők az önálló gazdálkodás elemei. Győr várát és városát majorsági-, gyümölcsös-, sőt állattartásra alkalmas kertek rendszere vette körül, az 1560-as évek közepén Hans Rueber ezredes alakított ki nagy majorságot, amit majd Andreas Teuf fel állíttat helyre. 50 A kertek - káposztás-, gyümölcsös-, füves-, azaz gyógynövényes- és vadaskertek - Felső-Magyarországon és Erdélyben legtöbb helyen szerves tartozékai a váraknak. A katonaélelmezés önellátáson alapuló rendszerének életképességére jellemző, hogy a török hatalom visszaszorítása után a Haditanács a határvédelmet gyakorlatilag ezzel a megoldással alakítja majd ki: a határőrvidékre telepített rác katonaságnak intézményesen biztosít szabad földhasználatot, kereskedési szabadságot. Az önellátó várkatonaság országrészenkénti eloszlásáról nincsenek átfogó vizsgálatok. Arról sincs átfogó becslés, hogy mennyiben mentesítette a központi kormány költségvetését. Bizonyos, hogy a 17. század közepétől, amikor a királyi Magyarország több várába a Haditanács császári őrségeket helyezett (1649, 1658, 1659, 1660, 1665), az ellátás újabb súlyos nehézségekkel járt és elégtelensége nagy feszültségeket okozott. A közös konyhára szorított társbérlők küzdelme a tűzhelyért egyszerű napi súrlódásnak tűnik a nyitrai lovas és gyalogos sereg helyzetéhez képest, a várbeli német katonák „még a füsttől is eltiltanak, és az ott való főzéstől", feleségeik és gyermekeik nem jutnak meleg ételhez.

51 A 17. század folyamán a várőrség ellátásának reformjait két alternatívában fogalmazták meg. Az egyik az egységes birodalom elképzelésében a Habsburg-kormányzat gazdasági irányítási, pénzügyi és katonai rendszerének korszerűsítésével függött öszsze. A másik a magyar állam identitásával. Az egyik a magyar végvári katonaintézmény lassú elsorvasztására, felszámolására számított, a másik a Magyarország reguláris hadseregébe mentette volna át a török megszállta területek visszafoglalása után. Az Udvari Kamara elnöki tisztségébe Ludwig Graf von Sinzendorfot (-1681) nevezte ki 1657-ben az uralkodó. Minden bizonnyal ebből az alkalomból készült el 1658-ban a nevét számrejtjellel fedő ismeretlen szerző műve, a Geheimbe Instruction.

52 Narratívája szerint egy leköszönő kamarai tanácsos adja át az Udvari Kamarában töltött három évtizedes munkájának tapasztalatait fiatal utódjának. Az ismeretlen tanácsos rendkívül tájékozott, művelt, s hangsúlyozza, hogy a kamara feladatkörébe tartozó hadseregellátás átfogó ismereteket követel. A magyar végvárrendszer ellátási viszonyait a birodalom egészének, az örökös tartományok és a Habsburg-dinasztia uralma alatt lévő országok gazdaságával összefüggésben vázolja. Megállapítja, hogy a központi kormányzat és a királyi Magyarország legsúlyosabb tételét a diplomácia GECSÉNYI Lajos: Győr határa a XVI-XVII. században. Kertek az erődváros körül. In: Emlékkönyv Berlász Jenő 90. születésnapjára. Szerk.: Búza János. Bp. 2001. 268. MOL P 125 Pál nádor iratai 56/5325. Nyitra, 1674. szeptember 21. Geheimbe Instruction vor (!) einem nau (!) angehenden Hoff Cammer Räth. Wien, den letzten Octobris Anno 1658. Az eredetileg a Kaiserliche Koenigliche Hofbibliothek-ban őrzött kézirat: National Bibliothek Handschriftsammlung. 71-140., 1-94. A tervezet részletesebb ismertetése: Az országegyesítés évszázada. Három évszázad Magyarország történetében. II. kötet. Kézirat. 49