Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

R. VÁRKONYI ÁGNES: A várak élelmezéséről a 16-17. században

lökték a várból. Civil személy diagnózisa. Tanúsítja, hogy a segesvári humanista jegyző is pontosan látta: a katonaság ellátása a kor egyik legégetőbb kérdése. Mivel a török elleni védelmi vonal fenntartása a Királyság minden lakójának létérdeke volt, a katonaságnak pedig ennie kellett, az élelmezés megoldására különböző javaslatok, tervek és kényszermegoldások születtek. A Habsburg-királyoknak hitelt nyújtó magyarországiak - főurak, városok, köznemesek és mezővárosok - számbavétele a magyar történetírás régi adóssága. Nincsenek összesítve a szétszórtan ismertetett források adatai sem, nem rendelkezünk tárgyszerű mérleggel arról, hogy a tizenöt éves háború folyamán a vállalkozó főurak pénzkölcsönei, a hadellátásra adott több ezer köböl gabona és sok száz marha milyen értéket tett ki. Az ellátását nélkülöző katonaság az állam legnagyobb hitelezőjeként is megfogalmazható. Természetszerű, hogy az időjárás, a termés és a határ menti háborúk ingadozásának kitett magyar társadalomban tisztában voltak a tárolás jelentőségével. Nincs róla rendszerezett áttekintés, hogy a várak milyen tartalékokkal rendelkeztek, Eger várát az ostrom előtt jelentős élelemkészlettel látták el. Tinódi írta le a lőporrobbanás után Dobó István kapitánynak az őrséghez intézett szavait: „Hogy bízzunk élésünkbe, sok porunkba, Népinkbe és az mi erős voltunkba. " A védők fejadagul 40 dkg marha- vagy birkahúst és négy 56 dekás cipót kaptak.

42 Szamosközy István humanista történetíró külön jegyzetet készített a törökök belgrádi gabonaraktárairól. „Nándor Feiéruarnal az Hostatban az Duna mellett, vagyon ket szuszek, melybe a Chyazar buzaiat horgiak iöwendő szwksegre, oly nagy szuszekok, hogy chyak az eggik egez Erdeit meg elégíthetne buzawal. Mert vagyon az eggiknek anny hozza, mit ket puska löwésni feöld, az az, ket stadium. Ez szuszekot kwböl rakták, szép erős fedele vagyon, hogy eső víz nem mehet rea. Mindenkor lanchyarok őrzik. Az Chyazar hada szükségére innét vésznek buzat mikor Magyar országra hada vagyon. "

43 A végvárak és az északkeleti várak általában raktároztak élelmiszert, a tartalékkészletről a kamara pontos jelentéseket kért. Nincs azonban feltárva, hogy a tartalékok milyen befektetéseket igényeltek, az egyes várak milyen tárolási lehetőségekkel rendelkeztek, hogyan és kik végezték a hús, a szalonna, a zöldségek tartósítását és a raktározott élelmiszer gondozását. A magyar intézmények vezetői tisztában voltak vele, hogy az országnak korszerű élelemraktárakra lenne szüksége. Az 1630-as években az országgyűlés szorgalmazta, hogy a végvári katonaság jobb élelmezési ellátása érdekében a nagyobb és biztonságosabb várakban „országos közraktárt" (granaria publica) állítsanak fel és a király Hainburgban létesítsen nagyobb magtárt. Az 1655. és 1659. évi országgyűlések a gabonaraktárak kiépítéséről is hoztak törvényeket, megtöltésükre nagyobb mennyiségű gabonát ajánlottak fel az uralkodónak.

44 Montecuccoli raktárakból látta megoldhatónak a katonaság élelmezését, és a magya42 TINÓDI Sebestyén: Eger vár viadaljáról való ének. 1024-1025 sor. In: Tinódi Sebestyén Krónika. Kiad.: SZAKÁLY F.-SUGÁR I. Bp. 1984. 261.; 2437 juh, több mint 400 vágómarha, 140 sertés, összesen 13.240 véka gabona és több ezer liter bor. SUGÁR István: Az egri vár históriája. Bp. 1991. 46-48. 43 Szamosközy István történetíró kézirata. Közzéteszi ABAFFY Erzsébet és KOZOCSA Sándor. Bp. 1991. 58. 44 ACSÁDY 1888. 264.; Corpus Juris Hungarici (CJH) 1655/6., 1659/6. 47