Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

BALOGH ISTVÁN: A debreceni egyetemi összeesküvés 1950-ben

A kötet tanulmányai alapján mondható, hogy a reakciós történetírásnak egyik legjobban dokumentált műve a Szabó István által szerkesztett kötet. „De vajon nem véletlen-e, hogy Debrecen egyes történészei megtagadják 48-at?"

21 A szerzők nem hivatkoznak Révai József 1848-49-et értékelő megállapításaira és tagadják, hogy a történetírás feladata az osztályharc ismertetése. „Ma az osztályharc a történetírás területén a marxizmus és a feudálkapitalista történetírás szemlélet ellentétében tükröződik."

22 A kötet teljes egészében magán viseli a céhbeli történetírás összes alapvető jegyeit, szerzői „nem vesznek tudomást arról a forradalmi jelentőségű fordulatról, amely a magyar történetírás 48-as szemléletében bekövetkezett és görcsösen kapaszkodnak az ellenforradalmi történetszemlélethez".

23 A cikk háromnegyed része természetesen Szabó Istvánnál foglalkozik, akinek szemlélete, nézetei alapvetően meghatározzák munkatársai felfogásait. Ez nem kevesebb, mint 1848 forradalmiságának szándékos eltitkolása. Szabó István szándékosan elhanyagolja az osztályharc bemutatását, Balogh István és Csobán Endre „debreceni cívis apológiája" nem egyéb, mint a békepárt megalkuvó politikájának társadalmi háttér rajza. A fiatal szerzők közül egyedül Borosy András tanulmánya kapott („Az országgyűlés") két bekezdésnyi, de annál lesújtóbb értékelést. Számára békepárt a békekereső csoport, holott nem egyéb mint ellenforradalmár gyülekezet. A radikális képviselőket a francia forradalom romantikája lelkesíti a vérpad és guillotine. A hírlapjuk a békepártnak az ellenforradalmiságot leleplező tudósításait „tüntetően" elhallgatja. Azzal a békepárttal vállal közösséget, amely azt hangoztatja, hogy a szabadság, egyenlőség, testvériség az újabb kori civilizáció fő témái, vérbe fürösztik az ellenséget. Az ismertetés végső következtetése, hogy a tanulmányok a szerzőnek, a forráskritika pozitivista módszere csak ürügy, ezzel leplezik ellenforradalmi szemléletüket. „Tudományos magatartásuk a népi demokráciával való szembenállásuk tudományos síkon való megnyilvánulása." A békepárti igazolási kísérletük, politikai hitvallásuk tudományos mezbe öltöztetése. A Honvédelmi Bizottmány munkájának eredményéről alaptalan, lesújtó kritikájuk, a forradalmi rendőrségről vallott lesújtó kritikájuk a mai állapotok bírálata, semmit sem szólnak a népi ellenállásról.

24 A kötet megjelenése annak jele, hogy „a marxizmus történetírása még nem lépett fel olyan erővel és szervezetten - Révai alapvető előkészítése ellenére sem, - hogy az ellenforradalom, - ha a tudomány területére szorítkozva is - legálisan meg ne szólalhasson. Az ideológiai frontnak a kiépítése már nem késhet soká."

25 Az ideológiai frontnak kívánt kiépítése az ismertetés megjelenése után hamarosan megkezdődött. Azt már helyi, sőt megyei pártszervezetnél magasabb szinten és átgondolt stratégia szerint csinálták. Első menetben a világnézeti (filozófia, pedagógia és történeti) tanszékek megtisztításáról történt intézkedés. A filozófia tanszék tanára Kondor Imre volt, az első vá21 Uo. 831. jegyzet. 22 Uo. 823-824. 23 Uo. 824. 24 Uo. 831. 25 Uo. 831. 29