Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

BALOGH ISTVÁN: A debreceni egyetemi összeesküvés 1950-ben

irányzat hirdetésére. Nem vállalta, sőt néhány nap múlva a minisztériumnak intézett levelében felajánlotta a katedráról való lemondását, de az nem fogadta el. Aztán némi csönd következett. Majd 1949 első napjaiban megjelent a Századok előző évi utolsó száma. Ebben egy munkaközösség (Balázs Tibor, Balázs Tiborné, Hanák Péter és S. Sándor Pál) közös munkájaként szemlét tartottak az 1848/49 százéves évfordulója alkalmából megjelent művek felett. Ebben mérlegelték - dialektikus materialista történetszemlélettel - a nem mind eszerint írott vagy szerkesztett műveket. Ezt iránymutatónak szánták a jövendő történetírás számára, mint hivatalos álláspontot, mert az egyes művek kritikusai aláírásukkal nem jelölték meg az egyes kritikákat. A bevezetés szerint a szemlét a Párt kezdeményezte, „mert a Párt támogat minket, útmutatónk, Rákosi Mátyás világit rá azokra a szempontokra, amelyek figyelembe tartása nélkülözhetetlenek a negyvennyolcas forradalom szelleméhez. Az ő tanítását Révai József fejtette ki a demokratikus közvélemény előtt.

15 A megbírált művek között ott van az Eckhart Ferenc által szerkesztett, akadémiai kiadású kötet is. A kötet aránylag szelíd hangú - bár helytelenítő - kritikát kapott. A Szabó István által szerkesztett debreceni kötet az „ottani történészgárda reprezentatív munkája, szakszerű és bőséges anyagra építve, de a tanulmányok szerzői még az utalást is kerülik a forradalom szükségszerűségére". Átveszik a békepártoknak a baloldalt támadó destruktív hangját, a forradalompolitikai és közigazgatási szervezetét és intézkedésit, kritizáló nézeteit.

16 Ebben Borosy András jár elől. Szerinte a békepárt békésebb csoport, vele szemben a baloldali radikálisok a francia forradalom romantikájának örökösei.

17 Az Andics Erzsébet által szerkesztett kötet az első tudományos magyar marxistaleninista mű. Útmutató a történeti forráskutatás marxi-lenini ideológiai egyesítésre. Leleplezi a belső reakció személyi összefonódását.

18 Ezzel az ismertetéssel majdnem egy időben - de utána -jelent meg a MKP tudományos folyóiratában, a Társadalmi Szemlében Balázs Éva és Tibor aláírásával a debreceni kötet kritikája. A szövegelemzésből megállapítható, hogy ők ketten írták a Századokban megjelent kritikát is.

19 A két szerző Pach Zsigmond Pál tanítványa. A főcím szerint a kötet szerzői „az 1949-i Békepárt más ideológusai", akiket Szabó István válogatott össze baráti köréből s azok egy-két kivétellel azonos világnézetet vallanak. Mindeniket megróják dialektikus materialista történeti ismereteik hiányos volta, vagy nem ismerése miatt. De az egyik párttag szerző „önkényes forráskritikája és a kötet egységes szelleméhez való alkalmazkodása ellenére .... helyenként jó megállapításokat" tesz.

20 A másik párttag szerző helyesen látja, hogy a forradalom elbukásának oka békepárt megerősödése és a radikálisok meggyengülése. 15 Századok 1948. 336. 16 Uo. 342. " Uo. 343-345. 18 Uo. 346-352. 19 BALÁZS É.-BALÁZS T.: Az 1849-es Békepárt és mai ideológusai. Társadalmi Szemle 1948. 12. sz. 823-831. 20 Uo. 831. jegyzet. 28