Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

HORVÁTH M. FERENC: Vác város levéltárának története

ruházott át a törvény és az ez alapján készített szabályrendelet. A polgármesteri hivatal négy ügyosztálya közül az elnöki ügyosztály vezetője a főjegyző (a közigazgatási ügyosztályé a közigazgatási tanácsnok, aki egyben árvaszéki ülnök is, az adóügyi, pénzügyi és gazdasági ügyosztályé az ugyanilyen nevű tanácsnok és a műszaki ügyosztályé a főmérnök), aki felügyelte az egész polgármesteri hivatal ügyintézését lebonyolító (központi) iktató- és kiadóhivatalt, valamint a városi levéltárat. Ezek személyzete egy iktatóból, egy kiadóból - aki az irattárosi-levéltárosi feladatokat is végezte), két kezelőből és két gépíróból állt. 2. Az aljegyző Az aljegyzői (vicenotarius, subnotarius, alnótárius, második jegyző) hivatal egyik városnál sem állandósult. Püspökvác időszakonként már 1742 előtt is két jegyzőt tartott, mint korábban már láttuk. De 1793-ban ideiglenesen megszüntette a tisztséget, mert helyette két írnokot alkalmazott.

104 1825-ben pedig káptalanváros egyik kancellistája kérvényezte meg a nem létező püspökváci második aljegyzői állást, mondván, hogy „a törvényt tanulja", és egyéves gyakorlatot kell szereznie valamelyik „törvényes fórumnál". Püspökvác azonban nem kívánt egy újabb állást szervezni, s egyébként sem akart okot adni az ikerváros neheztelésére az ifjú alkalmazássá miatt.

105 1855-ben helytartósági és megyefőnöki határozat hagyta jóvá az aljegyzői hivatal megszüntetését.

106 Káptalanvác esetében csak a 19. század elején találtunk adatott az aljegyző alkalmazására. 1805-ben felvettek egy ifjút, tekintettel jó adófizető apjára, egyúttal arra, hogy „mind magának bővebb tudományt szerezhessen, mind a magistrátusbéli s tisztviselő tagoknak segítségére lehessen ... minden fizetés nélkül".

107 Az aljegyző mindenkori feladata volt, hogy helyettesítse a főjegyzőt távollétében. Emellett rendszeresen kiküldték a vármegyei negyedéves gyűlésekre (semestralis computus), amelyekről köteles volt jelentést tenni. Alkalomszerűen részt vett a tanácsüléseken és vezette a jegyzőkönyvet, rendszeresen pedig a tanács és a választott személyek által közösen tartott szombati üléseken, valamint a gazdasági üléseken, továbbá a két város közös ülésein. A jegyzökönyvet letisztázta (purificatio) és mutatót (elenchus) készített hozzájuk. Más tanácsbeliekkel együtt kiküldték végrendeletek felvételére, adásvételi szerződések megkötésére és az eladósodottak vagyonának felmérésére. A felsőbb hatóságok és a vármegye által kiadott rendeletekről külön jegyzőkönyvet vezetett, melybe egész terjedelmükben bemásolta azokat, egyúttal „a nép előtt pontról pontra felolvasván, köztudomásra" adta. Fertály esztendőnként összeállította a tisztviselők járandóságainak (deputatum) jegyzékét és bemutatta a tanácsnak. Az adóügyi munkák végzése során kidolgozta az adófizetési bevallásokat, és év végén összegezte, summázta, egyúttal le is tisztázta. Különleges feladatként intézte a katonai ügyeket: bekvártélyozta a városba érkező katonákat, felosztotta a „hálópénzeket" a lakosok között, nyilvántartotta a katonaság által átadott nyugtákat, előfogati 104 PML V.401-a Püspökvác tü.jkv. 215/1793. 105 PML V. 401-a Püspökvác tü.jkv. 81/1825. 106 KARCSÚ IV. 88. 107 PML V. 402-a Káptalanvác tü. jkv. 55/1805. 247