Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

BALOGH ISTVÁN: A debreceni egyetemi összeesküvés 1950-ben

ményezés sikertelen maradt, hamarosan kiderült, hogy ilyen pártellenőrzés nélküli társaságra nincs szükség. V. Azt nem tudom, mikor - minden valószínűség szerint még 1947 elején - születhetett meg annak a műnek az első tervezete, amely végső kifejletében a címben említett összeesküvési pernek a kiindulópontja volt, és a debreceni egyetem ideológiai megtisztulását eredményezte. Az biztos, hogy Szabó István kezdeményezte. Módy György most is őriz egy keltezés nélküli, néhány lapos gépírásos tervezetet, amelyet professzora utasítására gépelt le. Ez a tervezet a város népének társadalomrajzát adta volna, a debreceni kormány 1849-i itt tartózkodása idején és foglalkozott volna a kormány itteni működésével.

11 Arra emlékszem, hogy 1947 második felében és a következő év nyarán is az 1848/49. évi adóösszeírások cédulázásával foglalkoztam. A városi közgyűlés, amelynek élén akkor még a régi szociáldemokrata nyomdász polgármester állott, megszavazta az anyagi támogatást egy olyan kiadvány számára, amely nemcsak a város társadalmát ismerteti, hanem a debreceni kormány öt hónapos itteni tartózkodásának több részletét feldolgozza. Azt is ígérte, hogy felügyelete alatt történik a kötet kinyomtatása, így jött létre Szabó István szerkesztésében az eredeti tervezettnél jóval bővebben, a kilenc munkatárs közreműködésével „A szabadságharc fővárosa Debrecen (1849. január-május)" kötet, benne Borosy András és Módy György által írott egy-egy fejezet. De kapott egy fejezetet a tanszéktől elmozdított Hankiss János is. Pártszempontból kifogás alá nem eső munkatárs is volt kettő. A mű 1948. január elején már ki volt nyomtatva, hónapokkal megelőzte a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos kiadványát, amelyet Eckhart Ferenc szerkesztett, s még inkább az Andics Erzsébet által szerkesztett kötet megjelenését. A szerkesztőbizottság tagjai között volt Révész Imre, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, akadémikus, Szabó Kálmán polgármester és a város kommunista kultúrtanácsnoka, egyben a városházi pártszervezet titkára.

12 A kötet minden tanulmányát elolvasta a szerkesztő és Révész Imre is. Nemcsak a szerkesztés, de sok esetben még a szövegezés is az ő keze nyomát viseli. Szabó István a gépelt kéziratba, a sorok közé kézzel írta javaslatait. Aktív politikusok ketten voltunk, a polgármester és én. A polgármestert a kommunista párt sokszori támadása miatt a közgyűlés nemsokára felmentette, én sem voltam hajlandó magamat az 1948 nyarán a Nemzeti Parasztpártban a kommunista párt nyomására megindított igazoló eljárásnak alávetni. Ez nem volt titok a mind aktívabbá váló egyetemi pártszervezet előtt sem. Ennek vezetője a magyar irodalmi tanszék fiatal tanársegéde, a megyei pártbizottság intézőbizottságainak is tagja volt. így aligha véletlen, hogy az első támadás tőle és a párt helyi lapjában elsőként Szabó István szerkesztő és én ellenem irányult. 1948. október 18-án jelent meg: „Az egyetem át11 Módy György úgy emlékezik, hogy 1947-ben keletkezhetett, én már 1947-ben megkaptam a részletes tervet. 12 A szabadságharc fővárosa, Debrecen (1849. január-március). Debrecen, 1948. 593. 26