Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

HORVÁTH M. FERENC: Vác város levéltárának története

A jegyzők munkaideje délelőtt 9 órától délig, majd délután 3-tól 6 óráig tartott, s ez alatt „szorgalmatosan dolgozni" voltak kötelesek. Naponta feljegyezték egy „tabellában", mikor jöttek és hagyták el a hivatalt.

96 A korabeli gyakorlat szerint a város tisztviselői, így a főjegyző is, természetben és készpénzben kapta a fizetését. A város, szükség esetén, lakást is biztosított neki, sőt volt olyan időszak, amikor „hajdani szokás szerint" arra kötelezték az aljegyzővel együtt, hogy „hordozóskodj

on" át a városházbeli lakásba, mert a nagymértékben megszaporodott írásbeli munkákat csak úgy tudják elvégezni. A főjegyző fizetését általában tisztújításkor a tanácsülés állapította meg, amit készpénzben és természetben - búza, bor, sör, szalonna, só és pálinka - vehetett fel.

97 A tisztviselők fegyelmi ügyeiben különböző fokozatú büntetéseket szabhatott ki a tanácsülés. Benedek István főjegyzőt és Drobny Ádám aljegyzőt megintették, mivel „hivatalukban oly hanyagok" voltak.

98 Dombay Mihály főjegyzőt mindaddig felfüggesztették állásából, amíg egy becsületsértési vád alól nem igazolta magát.

99 Csillag Márton, Püspökvác főjegyzője ellen rendkívül sok panasz érkezett hivatali működése alatt. 1815-ben az uradalom prefektusa indított ellene pert az úriszéknél, mivel „elfelejtkezvén a város a földesurak iránt tartozó tiszteletről és engedelmességről, a város emlékkönyvében [!] oly végzéseket írt vala be, ami csodának nemcsak a méltóságos püspök úr őnagysága földesúri hatalmára nézve illetlenek, de olyak is, melyeknek nem egyéb céljok, hanem hogy mint mostan élő polgárságot, mint annak jövendőbéli maradékit is az urak ellen felháborítsák..."

100 Csillag Márton a hosszas vizsgálat után ugyan hivatalában maradhatott, de 1822-ben „több rendbéli gonoszságai", hagyatékok gondatlan kezelése miatt ismét felfüggesztették állásából. Két év után tisztázta magát a vádak alól, és elmaradt fizetését visszamenőleg megkapta.

101 A polgári korban a községek rendezéséről kiadott 1871. évi 18. te. alapján rendezett tanácsú Vác 1873-ban alkotta meg szervezési szabályrendeletét, mely szűkszavúan rendelkezett a jegyző hatásköréről. Feladatköre a korábbiakhoz képest alig változott: vezeti a közgyűlések, a szakbizottsági és tanácsülési jegyzőkönyveket, szerkeszti a testületek és a városi hatóság által kiállítandó okmányokat, és ezeket kiadványozza, továbbá felügyeli a városi iroda működését és őre a városi levéltárnak.

102 Az 1929-ben megyei városként a közigazgatás rendezéséről kiadott 1929. évi 30. te. és a községekről (városok, nagy- és kisközségek) hozott 1886. évi 22. te. előírásai szerint alkotta meg 1935-ben szervezési szabályrendeletét.

103 Ez írja le a városi önkormányzat és a polgármesteri hivatal, így a levéltár működését is. A főjegyző ekkor a háttérbe szorul - a városi elöljáróság tagjaként, szürke eminenciásként van jelen -, mivel szinte minden jog- és hatáskört, amit korábban ő gyakorolt, a polgármesterre PML V. 401-a Püspökvác tü. jkv. 1/1792., 172/1793. PMLV. 401-a Püspökvác tü.jkv. 1747. jan. 12., sz.n., 1/1765. PML V. 401-a Püspökvác tü. jkv. 359/1770. PML V. 401-a Püspökvác tü. jkv. 1752. okt. 3., sz. n. PML V.401-a Püspökvác tü.jkv. 1200/1815.; VTTI. 288-290. PML V. 401-a Püspökvác tü. jkv. 55/1822., 883/1823., 932/1823. PML V. 472-k Vác v. polgm. ir. - Szabályrendeletek gyűjteménye, Vác rendezett tanácsú város szabályrendelete, 1873. PML V. 472-k Vác v. polgm. ir. - Szabályrendeletek gyűjteménye, Vác megyei város szervezési szabályrendelete, 1935. 246