Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

BALOGH ISTVÁN: A debreceni egyetemi összeesküvés 1950-ben

A piarista gimnáziumban a harmincas évek végétől mind nagyobb számban kaptak helyet a falusi tehetségmegmentő akció révén bekerült diákok, és ez az akció a 40-es évek elején már a református gimnáziumban éreztette hatását. Mindkét gimnázium tanári karában már többségben voltak a Klebelsberg-féle tanárképzési rendszerben végzett tanárok. Borosy az Eötvös Kollégiumban magyar és földrajz szakos volt, a későbbi országos levéltárnok Borsa Iván és a történész Bélády Miklós voltak évfolyamtársai.

9 Módy Györgyöt a református gimnáziumban történelemre Varga Zoltán tanította. Emlékezete szerint magas színvonalon tanító, igényes tanár volt. Az egyetemen Szabó István első tanítványai közzé tartozott, szaktárgyai történelem és magyar irodalom voltak. Mindketten már középiskolában és - majd az egyetemen is - tanultak angolul. Polgári származásúak voltak, 1946. március 29-én akadály nélkül átestek a kötelező igazolási eljáráson. Borosy András a Nemzeti Parasztpárt debreceni értelmiségi tagozatának volt a tagja. Módy György 1945 telén önkéntes rendőr, majd a fegyverszüneti bizottság angol tagozatának tolmácsa lett. Mikor 1947-ben a Kisgazda Párt a Györffy kollégium mellett létrehozta a Tildy Zoltán kollégiumot, ott lett nevelőtanár, annak fentebb említett erőszakos felszámolásáig. Emlékezete szerint - az időpontra már nem emlékszik - egyszerre káderezték Borosyval, s mindkettőjük dicséretet kapott a hallgatókkal való egyéni foglalkozásért. Borosy 1948 tavaszán, mikor a Nemzeti Parasztpárt tagjaként a párt igazoló bizottsága elé idézték, nem ment el. Szabó Istvántól tudom, Varga Gyula is emlékszik rá, hogy nem állott az igazolóbizottság elé. 1948-ban már sorozatosan zaklatták a hallgatókat a kommunista pártba való belépés érdekében.

10 Ezt a tansegédszemélyzet is tapasztalta. Borosy az ilyen kísérleteket ironikusan elutasította. Időnkénti megnyilvánulása a buzgó párttagok körében visszatetszést keltett, de maga is gyűjtötte a rossz pontokat. Egyik pártrendezvény alkalmából őt jelölték ki ünnepi szónoknak, hogy a hallgatóság előtt tartsa meg a megemlékezést. Arra hivatkozott, hogy nem tud arról semmit. Azt válaszolták, hogy majd adnak neki segédletet hozzá. Kapott is valami brossurát, amit borzasztó hadarással, hangsúlyozás nélkül felolvasott, aztán összecsapta a röpiratot és a katedráról gyorsan lelépve szó nélkül távozott. A magyar irodalmi tanszék hithű marxista tanára találkozott vele a folyosón és szóba elegyedtek, Borosy felajánlotta neki, hogy kihívja „páros viadalra". Az azt hitte, hogy vitára hívja és megkérdezte hol, mikor legyen. Borosy azt válaszolta, hogy itt, és birkózó párbajra gondolt. A változást nem érzékelte Szabó István sem. Még 1948 kora nyarán néhány általa kiválasztott személyt megbeszélésre hívott azzal a céllal, hogy a szünetelő Ady társaságot fel kellene támasztani, és az irodalmi szakosztályt ki kellene bővíteni magyarságtudományival is. Az Ady társaság a 20-as évek végén alakult meg a városban az ókonzervatív Csokonai körrel szemben radikális, később határozottan népi irányzatot valló irodalmi és modern stílusban dolgozó képzőművészeti szakosztállyal. A kezdeí} Borosy András Eötvös kollégiumi tanulmányaira Margócsy József közlése. MARGÓCSY József: Keresztury tanár úr. Fejér Megyei Szemle 1984. 2. sz. 89., 91-93. - Módy György tanulmányaira az egyetemi leckekönyve. 0 Varga Gyula emlékezete szerint Szabó István is tartott előadásokat a kollégiumban. 1948, március végén a NÉKOSZ hallgatói szabályszerű rohammal foglalták el a kollégiumot és lefoglalták maguk számára. Szobatársával az ablakon szöktek ki. 25