Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

HORVÁTH M. FERENC: Vác város levéltárának története

lommal levéltárházként, illetve írás tárházként nevezték.

5 A 19. század elején legygyakrabban előforduló kifejezések a leveles bolt,

6 ritkábban a leveles ház,

1 a leveles tár

% vagy a leveles (tár)ház.

9 A ma is használatos levéltár

10 kifejezés 1838-ban fordult elő először, s ezt követően szinte csak ezt használták. A legtöbb esetben hozzátették a városi jelzőt is. A levéltárnak több funkciója is volt. A legalapvetőbb természetesen azoknak az iratoknak a megőrzése volt, melyekre hosszabb-rövidebb ideig szüksége volt a városnak ahhoz, hogy zökkenőmentesen működhessen, melyek a különféle jogait biztosították. Az iratok megőrzésének szükségességét szinte minden fontosabb határozathozatal esetében egy-egy bevett kifejezéssel meg is erősítették. A testületi üléseken hozott fontosabb határozatok esetében általában megjegyezték, hogy a korábban hozott határozatokat a tanácsülés kezdetén fel kell olvasni, hogy „a tán elfeledettek visszaidéztessenek az emlékezetbe és annál bizonyosabban hajtassanak végre."

11 1786-ban a tanács sérelmezte a püspök-uradalmi tisztség vele szemben tanúsított magatartását, ezért minden tanácstag aláírta a jegyzőkönyvet, hogy „az utókor lássa, miképp bántak ekkor a tanáccsal az ő kellő hűsége miatt, azon iratokat mind az irattárba tették emlékül."

12 Egy másik esetben az elhunyt vicekamarás befejezetlen ügyei miatt jegyezték meg, hogy „Ezen elvállaló levél az eshető hiba történetére szolgálhatván, a végre a város leveles tárjába rejtve tartatni rendöltetett."

13 Mivel a város bírája volt az elsőfokú jogszolgáltató szerv, peres iratok is keletkeztek, s ezeket is a levéltárban helyezték el, ahol külön sorozatot alkottak.

14 Ugyancsak a pertárban rejtették el 1808-ban a megye által visszaküldött megszűnt perek iratait is.

15 És arra a későbbiekben is törekedtek praktikus okokból, hogy egy-egy per iratait „az várasi archívum egyességére (integritás)" egy helyen őrizzék, és a megye rendeletére egy pesti ügyvédtől visszakérték egy megszűnt per iratait.

16 1836-ban az uradalom megvizsgálta Püspökvácnál, mennyire hatékony és „serény" a város igazságszolgáltatása, és „célarányos" rendet vezetett be, egyúttal felállíttatta a pertárat (procuratoria), mivel az eddigi tapasztalat az volt, hogy az ügyvédek minden további nélkül megkaphatták az irattárból a periratokat, és azokat többnyire nem szolgáltatták vissza, így a pereket csak akadozva lehetett lefolytatni. Egy úriszéki rendelet értelmében az ispáni szoba mellett a pertárnoki hivatalnak helyiséget és benne egy „zár alatti" almáriumot is biztosítottak, hogy „...az illető részek vagy magok személyesen, vagy 5 PML V. 402-a Káptalanvác tü. jkv. 75/1804.; V. 401-a Püspökvác tü. jkv. 122/1806. 6 PML V. 401-a Püspökvác tü. jkv. 899/1806., 318/1807., 18, 64, 543/1808., 267/1815., 428/1819., 28/1825., 61/1826.; V. 401-g Püspökvác tan. ir. - Levelezések könyve 49/1809. 7 PML V. 401-a Püspökvác tü. jkv. 952/1806. 8 PML V. 402-a Káptalanvác tü. jkv. 1810. jan. 3., sz. n. 144/1812.; PML V. 401-a Püspökvác tü. jkv. 211/1810., 49/1819., 428/1819., 6, 112/1823., 564/1824., 59/1826., 50/1830., 462/1832., 130/1836. 9 PML V. 401-a Püspökvác tü. jkv. 152/1806., 64/1808. 10 PML V. 401-a Püspökvác tü. jkv. 270, 987/1838., 431/1839. 11 KARCSÚ I. 97. 12 KARCSÚ II. 170. 13 PML V. 401-a Püspökvác tü. jkv. 334/1821. 14 PML V. 402-a Káptalanvác tü. jkv. 149/1804. 15 PML V. 401 -a Püspökvác tü. jkv. 64/1808. 16 PML V. 401-a Püspökvác tü. jkv. 502/1826. 229