Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

HORVÁTH M. FERENC: Vác város levéltárának története

ügyvédjeik által pereikben minden hátráltatás nélkül munkálkodhassanak..."

17 Az úriszék később megtiltotta, hogy a pertárból a pereket a peres feleknek kiadhassák.

18 A levéltár legféltettebb iratai közé tartoztak az árvák nyilvántartásával, vagyonával kapcsolatos iratok. Még azt sem engedték meg a gyámnoknak, hogy az örökségek nyilvántartására szolgáló jegyzökönyveket a gyámi hivatalban tartsa, hanem kötelezték, hogy a levéltárban helyezze el, mivel azt mindig ott szokták őrizni.

19 Az archívumba kerültek a különleges eseményekre vonatkozó iratok is. 1840-ben itt helyezték el az 1740. évi dögvész 100. évfordulójára rendezett városi megemlékezés iratait, az emlékbeszédek hitelesített kéziratait.

20 A levéltár közhitelű őrzőhelye volt a városi polgárok végrendeleteinek is. A viszszaélések elkerülése végett, valamint az uradalom érdekeinek védelmében a lezárt végrendeleteket az uradalmi prefektus előtt nyitották fel.

21 Ugyancsak ide rejtették el a vagyonleltárakat, hogy az utódok, a későbbi „osztályosok" megtalálhassák.

22 A levéltárban őrizték a város kötvényeit és értékpapírjait is. 1849-ben a város nagyobb összegeket vett fel magánosoktól, s az erről szóló szerződéseket, 1855-ös lejártukkor, az irattárba tették le.

23 S egy jóval későbbi példa, amikor a városból 1944ben kimenekített irattári anyag legfontosabb részét az értékpapírok képezték, s csak kevésbé biztonságos helyen, a városház pincéjében helyezték el a testületi jegyzökönyveket. A városi levéltárban esetenként „idegen" iratokat is őriztek. Ide tették le pl. a Vácon elhunyt Szombathelyi János irományait.

24 Egy más esetben a levéltárból kérte ki egy asszony tízezer forintos kötelezvényét, amit letétként ott helyezett el.

25 1852-ben az irattárban helyezték el a megszűnt kapás (temetkezési) társulat két ládájában őrzött temetkezési eszközeit és iratait.

26 1784-ben, mivel a városi tanács neve alatt a tanács engedelme nélkül is adtak ki leveleket, úgy szabályozták a pecsétnyomók őrzését, hogy a városi levéltárban egy ládában tárolták a város két pecsétnyomóját, aminek a kulcsa pénztárnoknál, míg a levéltár kettős zárjának egyik kulcsa a polgármesternél, a másik egy szenátornál volt. így csak két személy jelenlétében lehetett a pecsétnyomókhoz hozzájutni.

27 1852-ben a helyi csendőrség adta vissza a városnak az 1848/49-es forradalom és szabadságharc alatt működő nemzetőrsereg zászlaját, hogy azt a levéltárban helyezzék el.

28 A városban használt mértékek „meghiteltetését" a kamarás végezte. 1836-ban például egy kilás és egy fél kilás vékát hitelesített úgy, hogy összemérte a „város levelestárában lévő igaz mértékű rézvékával".

29 17 PML V. 401-a Püspökvác tü. jkv. 162/1836., 737/1837.; PML V. 401-b Püspökvác gazd. tü. jkv. 32/1837. 18 PML V. 401-a Püspökvác tü. jkv. 1061/1839. 19 PML V. 401-a Püspökvác tü. jkv. 832/1836. 20 PML V. 401-a Püspökvác tü. jkv. 1013/1840. 21 PML V. 401-a Püspökvác tü. jkv. 1082/1840. 22 PML V. 401-a Püspökvác tü. jkv. 65/1823. 23 KARCSÚ IV. 96. 24 PML V. 401-a Püspökvác tü. jkv. 583/1825. 25 PML V. 401 -a Püspökvác tü. jkv. 675/1830. 26 PML V. 441 -a Püspökvác tü. jkv. 307/1852. 27 PMLV. 401-a Püspökvác tü. jkv. 212/1784.; KARCSÚI. 140. 28 PML V. 441-b Püspökvác gazd. tü. jkv. 102/1852. 230