Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

BÖŐR LÁSZLÓ: A Pest Megyei Tanács Ideiglenes Forradalmi Bizottsága

határozatait, söt vitáit az egyes kérdéseknél kizárólag szakmai és magatartásbeli szempontok vezették, sem párttagság, sem semmiféle politikai indok nem képezte alapját a bizottság határozatainak." - hangsúlyozta Dénes a bíróság előtt. 42 A személyi kérdések tárgyalását megszakította Sas Pál, aki kérte, hogy a bizottság soron kívül fogadja a területi szakszervezeti bizottság most érkezett küldöttjét, aki egy nagyon sürgős határozati javaslat elfogadását kéri. A szakszervezeti vezető fel is ol­vasta az előre elkészített határozati javaslatot, ami részben felhívás volt a munkásta­nácsok alakítására, továbbá politikai és gazdasági követeléseket tartalmazott. Kérte, hogy azt a bizottság fogadja el, mint a szakszervezet követelését, és ő ezt mint a Pest Megyei Tanács Forradalmi Bizottságának javaslatát terjeszthesse tovább. Mivel en­nek megvitatása és elfogadása nagyon jellemző az újonnan szerveződött forradalmi bizottságokra, ezért idézem Dénes István vallomását. „A bizottság részletes tárgyalás alá vette ezt a szakszervezeti felhívást, aminek első politikai jellegű pontjánál már vita volt, ugyanis az a szovjet csapatok - azonnali - kivonását követelte és itt Ambrus hosszas felszólalásában fejtegette, hogy nem lehet ilyen követeléseket állítani egy nagyhatalommal szemben és nincs ennek így semmi értelme. Aztán felmerült az, hogy a követelés egyik pontja a kormány részbeni átalakítását kívánta. Itt kérdeztük, hogy kik a szabadságharcosok vezérei, mert mi teljesen tájékozatlanok voltunk. Ekkor ez a kiküldött mondta, hogy Kopácsi, a budapesti rendőrkapitány lenne a belügymi­niszter és más hasonló dolgot, amin sokan csodálkoztak, mert Kopácsit nem úgy is­merték. Hosszas vitatkozás után valaki felvetette azt, hogy ezek felsőbb szervtől ka­pott dolgok, amit fent jobban tudnak és általános politikai jellegüknél fogva ne vitat­kozzunk mi ezen, fogadjuk el úgy, ahogy az van." 43 A szavazás után a területi szak­szervezeti bizottság küldötte távozott, de a javaslat egy példányát a bizottságnál hagyta. Ugyanezen az ülésen foglalkozott a bizottság a már korábban megszervezett ka­puőrség helyzetével. Parancsnokát, Varga József légoltalmi főhadnagyot és helyette­sét, Czupor Gyulát megerősítették tisztségükben. Varga Józsefet pedig kooptálták a forradalmi bizottságba. Az őrség létszámát felemelték húszra, és így 10-10 ember tu­dott 24 órás őrséget adni. Az őrség tagjai is túlnyomó részben korábbi párttagok vol­tak. Az épület hátsó, Semmelweis utcai kapujának őrzését a katonai kiegészítő pa­rancsnokság látta el. A forradalmi bizottság utasította az őröket, hogy idegeneket a ta­nács épületébe csak igazoltatás után és kíséret mellett engedhetnek be, fegyverrel pe­dig egyáltalán nem lehetett az épületbe belépni. A tanács dolgozói bármikor bejöhet­tek és nem volt megtiltva az épületbe való bemenetel azoknak sem, akiket a bizottság elbocsátásra javasolt, illetve állásukból felfüggesztett. Éles vitát váltott ki a forradalmi bizottság első ülésén a - már a nagygyűlésen is felmerült - megyei lap támogatásának kérdése. A forradalom előtt megjelent megyei Népújság néhány szerkesztője Valóság néven új lapot kívánt indítani, melyhez kérte a megyei tanács forradalmi bizottságának anyagi és erkölcsi támogatását, felajánlva, hogy a bizottság határozatait a lapban megjelentetik. A forradalmi bizottság a lap tá­mogatását megtagadta - Dénes István hangsúlyozta, hogy mint ideiglenes államigaz­42 Dénes István és társa bírósági tárgyalási jegyzőkönyv. 7. old. 43 Dénes István és társa bírósági pere, Dénes István vallomása a bíróság előtt 1958. szept. 15-én. 211

Next

/
Thumbnails
Contents