Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

BÖŐR LÁSZLÓ: A Pest Megyei Tanács Ideiglenes Forradalmi Bizottsága

gatási szervnek újságot irányítani és támogatni nincs joguk. Dénes István azt is kérte a lap megjelent szerkesztőitől, hogy a megyei tanácsnál látottakról, vagy történtekről lehetőleg ne írjanak és lapjukat ne nevezzék Pest megyeinek. Ezek után a bizottság úgy határozott, hogy az általuk hozott határozatokat a házi sokszorosító gépen készített másolatokon teszik közzé és ily módon tájékoztatják az alsóbb tanácsi szerveket is. A héttagú intéző bizottság első ülésén a bizottság tagjai felosztották maguk között az egyes reszortok felügyeletét is.

44 A pártokkal való kapcsolattartás Ambrus Imre feladata lett, míg a „legkényesebb" feladat ellátása - a személyi intézkedések, határozatok végrehajtása - az elnök Dénes Istvánnak jutott. így ő közölte a bizottság határozatát azokkal, akik őt felkeresték, többek között Táborszkyval, Mátyás Boldizsárral, Sándor Ferenccel és Lehr Tiborral. Elfogadták továbbá, hogy az intéző bizottság minden reggel tartson ülést, indokolt esetben délután is. Részletesen megtárgyalták az egyes ágazatok helyzetét, majd határozatot hoztak, hogy másnap a forradalmi bizottság rendelje el az alsóbb tanácsi szerveknél és az üzemeknél a munka haladéktalan felvételét. A nehéz közlekedési helyzetre és az élelmezési gondokra való tekintettel a munkaidőt 9 és 14 óra között határozták meg.

45 Az intéző bizottság egyik tagja felvetette a rendkívül kényes vallási kérdésekben való állásfoglalást: a kötelező vallásoktatás bevezetését és az állami egyházügyi hivatal megszüntetését. Hosszas vita után a bizottság - a későbbi központi utasítások megjelenéséig - nem határozott a kötelező vallásoktatás bevezetéséről és a volt egyházi iskolák sorsáról, ugyanakkor - mivel erről már megjelent a központi állásfoglalás - elfogadta az Állami Egyházügyi Hivatal Pest megyei kirendeltségének megszüntetésére vonatkozó előterjesztést.

46 Végül az intéző bizottság úgy határozott, hogy az ideiglenes forradalmi bizottság megválasztásáról és a hozott határozatokról tájékoztatót készítenek, melyeket a megyei tanács dolgozói között osztanak szét. A forradalmi bizottság november elsejei ülésén a szakosztályok küldöttei beszámoltak a munka megindítására tett intézkedéseikről. A fővárosban lévő megyei tisztviselőknek nem sok lehetőségük volt a hatékony intézkedések megtételére: közlekedési lehetőség nem volt, a telefon működése is bizonytalan volt. így pl. az ipari osztály a mintegy 30 megyei vállalatnak csak a kétharmadával tudta a kapcsolatot felvenni, akiket utasított a munka haladéktalan felvételére, mindenféle sztrájk beszüntetésére.

47 Az adott körülményekhez képest különösen részletesen foglalkoztak a megye élelmezési és kereskedelmi helyzetével, bár konkrét határozatról, utasítás kiadásáról nincs tudomásunk. Dénes István előterjesztésére elfogadtak két felhívást, amelyet „Pestmegyei Tanács Forradalmi Bizottsága" aláírással láttak el, és október 31-ére dátumoztak. Az egyik felhívásban - amelyet nem terjesztettek - bejelentették az ideiglenes forradalmi bizottság megalakulását és megjelölték feladatát: „a megye közigazgatásának Történeti Irattár, Dénes István vizsgálati anyaga, Dénes István kihallgatási jegyzőkönyve, 1957. június 13-án. Történeti Irattár, Dénes István vizsgálati anyaga. Önvallomás p. 118. Dénes István önvallomásában azt is leírta, hogy korábban a sztrájk mellett érvelt, de „tisztségemmel járó felelősségérzetem késztetett álláspontom megváltoztatására." Dénes István vallomása a bíróság előtt 1958. szeptember 15-én. Történeti Irattár, Dénes István vizsgálati anyaga. Dénes István kihallgatási jegyzőkönyve 1957. március 27-én. 212